Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1-2. szám - Az osztrák polgári törvénykönyv sírhantjánál

3. a férj minden szerzett ingóságából és zálogos ingatlan birtokából egy gyermekrész. Az özvegyi öröklésnek 3. pont alatt megjelölt részéről a m. kir. Kúria 1814/1904. sz. Ítéletében már megállapította, hogy az öröklésnek ez a szabálya hatályát vesztette. A 2. pontra vonatkozó jogesetnek a birói gyakorlatban nyoma nincsen. Az özvegyi öröklésnek ez a része — bátran mondhatjuk — kiesett örökjogi rendszerünkből. A birói gyakorlat csupán egy olyan esetet tüntet fel, amelyben az özvegy az 1. pontra alapított igénnyel lépett fel. Ezt a keresetet a m. kir. Kúria 5587/1918. sz. határozatával azért utasította el, mert az örökhagyó után gyermek nem maradván, özvegyi öröklésnek helye nincsen. Habár ez a határozat arra mutat, hogy az 1. pontban megjelölt özvegyi öröklést a m. kir. Kúria az 1918* évben még fennállónak tekintette, nyilvánvaló, hogy ez az intézmény éppen úgy, mint a törvényes hítbér a gyakorlatban teljesen elsorvadt, a mai viszonyok között alkalmazhatósága, létalapja megszűnt, a magánjogi törvénykönyvünk javaslata a házastárs örökjogába fel nem vette, elavultnak minősíthető. A törvényes hítbér és az özvegyi öröklés szabályai ekként a mult történelmi jogintézményei és így nem adhatnak alapot arra, hogy a magyar családi és örökjogot a modern közfelfogással ellentétben állónak jellemezhessük. Az Optk. szerint a házassági összeköttetés a házastársak között vagyonközösséget magában még nem alapít, ahhoz külön szerződés kívántatik. Ha a házastársak vagyonuk hova fordítása iránt semmi különös egyezségre nem léptek, mindegyik házastárs megtartja előbbi tulajdonjogát és arra, amit mindegyik fél a házasság alatt szerez, vagy bármi módon ii^cr, a másiknak igénye nincs. (1233, 1237. §.) Ezzel szemben a magyar házassági vagyonjognak a különvagyon rendszere mellett lényeges intézménye a közszerzemény. Ennek értelmében olyan házasságnál, amelynél a férj nem nemesrendű, vagy nem honorácior, — mindegyik házastárs követelheti a másiktól annak felét, ami a másiknak . vagyonában közszerzemény. Kétségtelen, hogy az osztrák polgári törvénykönyv-