Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 5. szám

Esélyt 0oá«k«*t 95 letéve! szerezték meg, tulajdonszer­zésük a rendelet 7. §-a által meg­határozott időponton tul követ­kezett be, így kérelmezők kártala­nítás, iránti igénye kiesik a rendé­let által megszabott időbeli korlátok közül és ennek alapján kérték az elsőbírói végzés megváltoztatá­sával a kárenyhítés iránti kérelem teljes elutasítását. Felfolyamodóknak a tulajdon­jog megszerzésének időpontjára vonatkozó jogi álláspontja téves, mert a teljesítés (okirat kiadása) iránt indított perben hozott bírói ítélet nem joglétesítő (konstitutív), hanem valamely jog létezését meg­Gyermek törvénytelenítése. Téves az elsőbiróság álláspontja, mely szerint az állandó bírói gya­korlat a gyermek törvénytelenítését csak akkor engedné meg, ha a házasfelek olyan körülmények kö= ZÖtt éltek távol egymástól, amelyek A vélelmezett fogamzási időben a nemi érintkezésüket azért zárták ki, mert pl. egymástól nagy távol­ságra laktak, vagy valamelyikük fogságban volt. A nemi érintkezés kizártsága olyan esetben is megállapítható, amidőn az nyer bizonyítást, hogy bár az érintkezés fizikailag nem lett volna kizárva, azt lelki okok, erkölcsi vagy érzelmi alapon, any­nyira nyilvánvalóan gátolták, hogy a házasfeleknek a fogamzás ideje alatti érintkezését teljességgel kizárt­nak lehet tekinteni. A felperes és az 1. r. alperes ígymáskőiji viszonya a külőnválá­állapitó (declaratív) jellegű. Vagyis nem uj jogot alapít, hanem csak a perbevítt magánjogi igényt ér­vényesíti. Ez az érvényesítés a perbevitt magánjogi igény kelet­kezéséig hat vissza, miért is felfolya­modók tulajdonjog szerzésének idő­pontjául 194o. január ó. napját kell tekinteni, mely időpontban kérelmezők az 1939. október 24-ikí okirat értelmében kötelesek ' lettek volna panaszíottaknak a tulajdon jog bekebelezésére alkalmas okira­tott kiadni. (Nagyváradi kír. íté­lőtábla P. II. 28ó-194£ sz. Dr. Botskor.) ; suk óta haragos és gyűlölködő volt ; az egymás'sal találkozást még az utcán is elkerülték és igy egymással az 1939. évi július hó 24. és november hó 20. napja közötti kritikus időben sem érintkezhettek nemileg. Ilyen tényállás mellett a kír. ítélőtábla a kisk. II. r. alperes nem­Zésének a felperes részéről való lehetetlenségét bizonyítottnak látja. Ugyanis a kir. ítélőtábla meg­ítélése szerint az a körülmény, hogy mindjárt a II. r. alperes vélelmezett fogamzási idejének az első napjai­ban - amidőn a felperes és I. r. között a bontó per is már folya­matban volt, felperest az I. r. alpe­res vadházastársa és ennek öccse, tettlegesen s rfiég hozsá súlyosan bántalmazták: a felperes és az I. r. alperes egymáshoz, már eddig is természetszerűleg feszült viszonyá­ban olyan ellenséges érzelmi álla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom