Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1942 / 5. szám
Esélyt 0oá«k«*t 95 letéve! szerezték meg, tulajdonszerzésük a rendelet 7. §-a által meghatározott időponton tul következett be, így kérelmezők kártalanítás, iránti igénye kiesik a rendélet által megszabott időbeli korlátok közül és ennek alapján kérték az elsőbírói végzés megváltoztatásával a kárenyhítés iránti kérelem teljes elutasítását. Felfolyamodóknak a tulajdonjog megszerzésének időpontjára vonatkozó jogi álláspontja téves, mert a teljesítés (okirat kiadása) iránt indított perben hozott bírói ítélet nem joglétesítő (konstitutív), hanem valamely jog létezését megGyermek törvénytelenítése. Téves az elsőbiróság álláspontja, mely szerint az állandó bírói gyakorlat a gyermek törvénytelenítését csak akkor engedné meg, ha a házasfelek olyan körülmények kö= ZÖtt éltek távol egymástól, amelyek A vélelmezett fogamzási időben a nemi érintkezésüket azért zárták ki, mert pl. egymástól nagy távolságra laktak, vagy valamelyikük fogságban volt. A nemi érintkezés kizártsága olyan esetben is megállapítható, amidőn az nyer bizonyítást, hogy bár az érintkezés fizikailag nem lett volna kizárva, azt lelki okok, erkölcsi vagy érzelmi alapon, anynyira nyilvánvalóan gátolták, hogy a házasfeleknek a fogamzás ideje alatti érintkezését teljességgel kizártnak lehet tekinteni. A felperes és az 1. r. alperes ígymáskőiji viszonya a külőnváláállapitó (declaratív) jellegű. Vagyis nem uj jogot alapít, hanem csak a perbevítt magánjogi igényt érvényesíti. Ez az érvényesítés a perbevitt magánjogi igény keletkezéséig hat vissza, miért is felfolyamodók tulajdonjog szerzésének időpontjául 194o. január ó. napját kell tekinteni, mely időpontban kérelmezők az 1939. október 24-ikí okirat értelmében kötelesek ' lettek volna panaszíottaknak a tulajdon jog bekebelezésére alkalmas okiratott kiadni. (Nagyváradi kír. ítélőtábla P. II. 28ó-194£ sz. Dr. Botskor.) ; suk óta haragos és gyűlölködő volt ; az egymás'sal találkozást még az utcán is elkerülték és igy egymással az 1939. évi július hó 24. és november hó 20. napja közötti kritikus időben sem érintkezhettek nemileg. Ilyen tényállás mellett a kír. ítélőtábla a kisk. II. r. alperes nemZésének a felperes részéről való lehetetlenségét bizonyítottnak látja. Ugyanis a kir. ítélőtábla megítélése szerint az a körülmény, hogy mindjárt a II. r. alperes vélelmezett fogamzási idejének az első napjaiban - amidőn a felperes és I. r. között a bontó per is már folyamatban volt, felperest az I. r. alperes vadházastársa és ennek öccse, tettlegesen s rfiég hozsá súlyosan bántalmazták: a felperes és az I. r. alperes egymáshoz, már eddig is természetszerűleg feszült viszonyában olyan ellenséges érzelmi álla-