Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 5. szám

90 Erdélyi Po^étcsft szerzeményi eszme. Rendi vonatkozásai folytán társadalmi és gazdasági osztályokra való tekintet nélküli fentartása, s általánosítása mellett szállott sikra Grossshmid (akkor Zsögöd). A tervezeti indokolás szerint is „egyfelől a jogfolytonosság szempontja, a házasélet erkölcsi természete és a nőnek gazdasági helyzete hazai jogunk ez ősi intézményének fentartását általában igazolja." Viszont „a jogfejlődés demokratikus irányának, s a gazdasági élet viszonyainak az felel meg, hogy az. intézmény szabályozásának alapjául ne a népek elenyésző kisebbségét alkotó nemesi és honorácior osztály joga, hanem a fennálló jogrendszernek, az a része szolgáljon, mely a polgári munkából élő nagy néposztályok életéből fakadt, s az ő életviszonyaiknak leginkább megfelel". Nem kétséges, hogy a különvagyon rendszer egyszerűbb és világosabb, de viszont a közszerzeményi gondolat jobban megfelel a consortium omnis vitae fogalmában rejlő etikai követelményeknek, s általában a nő házasságban elfoglalt prominens helyzetének. A közszerzeményi alapeszme abból a feltevésből indul ki, hogy a házastársak kolláborációja eredményezte a házasság tartama alatt keletkezett vagyont. Mindez, ha a mezőgazdasági és kisipari munka körében gyakorta jelentkezik is, az esetek nagyobb részére nem talál. A házi feladatok már a primitív korban sem voltak ugyanazok mindkét házastársra nézve. A férj dolga volt a szerzés, a nőé a megtartás.44 Ebben a kétezer év előtti arisztotelészi megállapításban a lényeg ma is változatlan. Ideális értelemben véve a házasságban szabályként a nő képviseli a megtartó elemet. Gondos, előrelátó, takarékos beosztással számot vet a jövővel, annak szükségleteivel, s a kellő fedezet biztosításával. Kolláboráció hiányában is a család, a háztartás körében végzendő munkájával teszi magát érdemessé a közszerzeményre. A közszerzeményi vagyonban a házastársak a tényleges szerzés arányára való tekintet nélkül, egymás között egyenlő arányban osztoznak. c) Vitás kérdés jogunkban az, hogy mi a közszerzemény jogi természete ? A jogyakorlat által is támogatott egyik felíogás szerint a házastársat a szerzeményi vagyonra nézve törvény alapján valóságos tulajdonjog illeti meg, mely keletkezik már a szerzés ténye által.45 E felfogás szerint tehát a közArJstoteles i Politifc. III. 2,, 10. 1 ) Dr. Raffay Ferenc id. mű, 461. 1. 1. jegyzet.