Duna népe, 1938 (4. évfolyam, 1. szám)

1938 / 1. szám - A Gyulai Diéta

Walter Adam LIPCSEI-STEINER MIHÁLY: RYDZ-SMIGLY EDVARD. December 11-én Pressepolitik und Staatspolitik címen nagyérdekességü előadást tartott a Gróf Apponyi Albert Társaság meghívására- Előadásából kiemeljük a következő figyelemreméltó részt: Az egyes országokban mindig panaszok hangzanak el a másik ország sajtójáról és a sajtó ne fokozza a nemzetközi ellentéteket, ne élezze ki a népgyülöletet, hanem a kölcsönös megértéshez és a béke ápolásához járuljon hozzá. Ha már most sajtóviszály keletkezik, az egyik kormány kezeskedik a hírlapjáért, mig a másik hivatkozik a sajtószabadságra vagy tágabb értelemben az alkotmányra s az ügyből kivonhatja magát. Azt hiszem tehát, hogy még messze vagyunk nemzetközi, széles alapokra fektetett sajtóegyezményektől, messze vagyunk addig az időpontig, melyben az európai államrendszerekben ma uralkodó éles ellentétek ismét lecsiszolódtak. Élesen körülhatárolt célú államközi megállapodások valóban lehetségesek, még pedig akkor is, amikor a sajtóigazgatás működése nem ugyanaz. Ily megállapodásoktól ne várjunk azonban túlsókat és tudnunk kell, hogy a hírlap nem diplomáciai akta, hanem egy szellemi termék, melyet gyakran nagy sietségben állítanak elő és melynek tartalmát nem csupán rideg megfontolások, hanem az író vérmérséklete befolyásol. DIE SIEBENBÜRGISCHE FRAGE VON DR. S. LICHTENSTÁDTER. (Gustav Engel Verlag, Leipzig, 29 o.) A kisebbségi probléma egy alapos ismerője, aki már 1898-ban tanulmányt szentelt a (törökországi görögök és görögországi törökök kölcsönös — 1923-ban tényleg végrehajtott — áttelepítésének, ezúttal a magyarság érdekében emeli fel szavát. A nemzetünket ért igazságtalanság teljes mérvű felismerésével azt az elgondolást kapcsolja sssze, hogy miután minden nép a világ harmóniájának egy-egy egészen sajátos értékkel bíró, semmilyen mással nem pótoható húrját képezi, a magyarság elpusztulása az egész emberiségre jelentenek pótolhatatlan veszteséget. Miután azonban szerinte a kisántánt-államok területi nyereségük feladására nem lesznek bírhatók és az etnográfiai alakulás is néhol, teljes összekúszáltsága révén, lehetetlenné teszi az entográfiai alapon való határmegvonást a magyarság és románság ellentétének kiküszöbölésére — úgy ahogy a törökök és görögök között történt — a kisebbségek kölcsönös áttelepítését javasolja rájuk eső arányos területsáv egyidejű bekebelézésével. A szerző elgondolását alig gondolhatjuk még kivihetőnek, de könyve mindenesetre komoly adalék a magyar kisebbségi problémákhoz. Szende Zoltán dr. „EINE FRAU TRÁGT DIE KRONE" — VON FANNY WIBMER-PEDIT, „STILLE SCHÖNE WELT" VON DR A- DEFNER. (Tyrolia-kiadás, 1937.) Az első, Mária Terézia, a nagy osztrák „császárnő" monográfiája. A szerző a porlepte múltból kiemeli az osztrákok nagy uralkodónőjét s az olvasó egy húsból és vérből való ember képét — mi több — egy egész kor történetét kapja. Mesteri színnel ecseteli a nagy uralkodónő erényeit, nagyságát, mindent legyőző mély bölcsségét. Nem felejtkezik meg Mária Terézia az asszony és az anyáról sem. A regény lapjai híven tükrözik egy nagy élet, egy ember és egy hatalmas birodalom múltját. A másik könyv — eleven valóság, kézzelfogható érzelmek és érzések képeskönyve. A mesteri fényképek és a mellettük lévő hangulatos és és találó versek — mindenki szívébe férkőznek. A gyönyörű képek és a sikeresen összeválogatott versek páratlan művésziessége minden igényt kielégít — és a könyvben való olvasást élvezetes kerti sétához teszi hasonlóvá. Mindkettőt melegen ajánlhatjuk a magyar olvasóközönség figyelmébe. Selka Pál. Budapest, Franklin. 1937. 40 oldal.) A szerző, a lengyel hadsereg őrnagya, magyarországi felvidéki származású, értékes kis tanulmányt jelentett meg a lengyelek vezéréről, Kydz-Smygli marsallról. Lengyelország feltámadása sok értékes embert állított az államügyek élére. Megtudjuk, hogy a lengyel légionista alakulatok élen végigharcolta a tábornagy a függetlenségi harcokat, Pilsudski legnagyszerűbb katonája és legmegbízhatóbb embere volt. Katonai képzettsége és vitézsége igen gyorsan vitte előre. Lengyelország önállóságának kivívásában felejthetetlen érdemei vannak és ennek elismeréseképpen a lengyel nép bizalma a nagy marsall utódjául tette meg. Külpolitikai szerepe rank, magyarokra nézve különösen jelentós, merc elődeihez híven, magyarbarátsagaról nem egy ízben tett tanúbizonyságot. A munka megírásában a szerzőnek munkatársa a lengyel ügyeket jól ismerő nemes Krctos L&szló hovedszazados. A ü'rankhn-Tarsuiat ízléses kiállításban és szép illusztrációkkal adta ki a munkát. Kertész János dr. HUZELLA TIVADAR: AZ ÉLET TUDOMÁNYA. (Franklin társulat. 1937. 200 o.) A salzburgi Museum für Naturkunde bejáratánál levó modern „nosce te ipsum" felírás és Pauier Ákos klasszikussá vált filozófiai bevezetésének tömör mondatai ötlenek fel előttünk, letéve Huzella Tivadar professzor izgalmas munkájátNapjaink feieieüo természettudományi éruekiodese hosszas késes Után végre hozzánk, magyaroKnoz is eljutott. Bizonysága ennek a ténynek, hogy a mammanon inkább regényszerű munkai nyomán, keieckezett űr utan ma ismét megjeieimek a nagy csillagászok, nagy kémikusok, nagy fizikusok, nagy orvosok stanuard munkai az átlag magyar olvasó as^i-aian. Jeans, rJddington, Keichenbach fizikai világképet megismertető munkainak méltó folytatását képezi Huzella pioiesszor könyve. A sejtkutatas nagy magyar tudósa munkájában igyekszik a nem orvos oivasot is közelebb hozni a let nagy kerueseinez. A „honnan jouunk, hova megyünk" — kérdései azonüan nem csak az orvostudomány taiajaoan gyökeredznek, hanem melyen beleszántanak a metafizika világába is. Huzelia nagy erdeme, hogy a doigoknaJt ezt az Oldalát sem hanyagolja el s így munkája nemcsak a tudomány iránti laikus érdeklődésnek, de a nemzetnevelesnek is értékes eszközévé lesz. Hámori László. MARGARET MITCHELL: ELFÚJTA A SZÉL(Singer és Wolí'ner. 1937. 850 o.) A nyár folyamán amerikaiakkal voltam együtt. Irodalmi témáról beszélve, másról nem lehetett hallani toiük, mint egy könyvről, amely nehany eve kiugrott a „best-seiler'--ek köze és azóta minden mas munkát lehagyott, pillanatnyilag csak a BiBLn; van előtte. Ennek a könyvnek — eredeti címe: Gone with the wind — igen jól sikerült fordítása fekszik most a magyar olvasó asztaian. A könyvhöz eddig fűzött kommentároKból, a közönség véleményéből tekintve a siker nálunk is teljesnek mondható. Tényezői és okozói: az eredeti munka higgadt, józan, világos gondolatmenete, a történelmi témán keresztüiszurodő mindennapi életünk — önmagunk tükörképének varázslatosan vonzó hatása, az egész munkán végighúzódó egyszerűség és természetesség és — last but not least — a fordítás üdesége és az írói gondolatok és érzések maradéktalan átmentéseHámori László. Lapunk forditási munkáit Gerlay Károly dr. végezte. Kiadja és a szerkesztésért felel: Riegler Imre dr. K. J. Studio könyvnyomda, Budapest, VI., Lovag u. 20. 26