Duna népe, 1938 (4. évfolyam, 1. szám)

1938 / 1. szám - Magyarország gazdasági kapcsolatai a dunai államokkal. III. Magyarország és Jugoszlávia. IV. Magyarország és Románia. V. Magyarország és Bulgária

gazdasági kapcsolatok is oly mérvben tisztázódnak, mint a politikaiak, rövidesen felismerik a most áldatlan versenyben álló déldunai agrárállamok is a regionális agrárkartell gondolatának helyességét, összefognak termékeik értékesítése érdekében és az eddigi alákínálás helyett egsmiást támogatva előnyösebb árakat érnek el. Ebben van és nem is annyira a kölcsönös áruforgalomban a magyar—jugoszláv forgalom jelentősége. Magyarország szinte hivatva van fejlett hitel és kereskedelmi szervezete, közlekedési hálózatánál fogva arra, hogy közvetítsen a Nyugat és a déldunai államok között, velük együtt működjön és ne mint most: versenyezzen. IV. Magyarország és Románia Romániának, a másik déldunai agrárállamnak gazdasági struktúrája ugyanazokat a jellemvonásokat tünteti fel, mint Jugoszlávia* Az eltérés csak az, hogy míg Jugoszlávia mezőgazdasági termékein kívül rézből exportképes, addig Románia a napjainkban különösen nagyjelentőségű kőolajból. Egyező szerkezetüket mindennél jobban mutatja a köztük levő árucsereforgalmi kapsccrrítok minimális volta. A relatív kereskedelmi szabadság utolsó évében, 1929-ben sem érte el Jugoszlávia részesedése az 1%-ot a román behozatalban (lásd I. tábla), s még az 1934. évi kisentente gazdasági paktum sem tudott eredményt felmutatni, mely pedig a részes államok közti forgalmat élénkíteni volt hivatva. Jugoszlávia részesedése tovább csökkent, az utolsó hivatalos statisztikai adatok szerint már csak 0.6%-al részesedik Jugoszlávia Románia behozatalában, míg a kivitelben 1.1%-os a részesedése. I. Tábla. Románia gazdasági kapcsolatai a kis-entente államokkal és a többi középeurópai állammal. a) Behozatal (összbehozatal %-ában) Állam 1929. 1932. 19331934. 1935. 1936. 13.6 12-2 9.8 9.9 10.3 11.2 Jugoszlávia 0.9 04 0.8 0-7 0.G Összesen: 14.5 12.6 10.6 10-6 109 * Magyarország 5.0 2.1 3.0 4.1 6-9 6-1 Németország 24.1 23.7 18-6 15-5 24.4 35.0 Ausztria 12.5 4.9 9.2 9.9 11.8 13.5 6-9 11.0 10.5 7-3 7.8 1.6 0-2 0-1 0.1 01 0.1 * b) Kivitel (összkivitel %-ában) i Állam 1929. 1932. 19331934. 1935. 1936. 6.2 7.0 4.8 54 5.9 6-8 Jugoszlávia 1.7 1.4 1.3 1.1 1.1 * Összesen: 7-9 8.4 6.1 6.5 7-0 * Magyarország 11.1 5.4 4.0 5.5 8.0 4.5 Németország 27.6 12.3 10.6 16.6 16.6 17.3 Ausztria 9.4 6-4 6.6 9.1 12.8 8.6 7-7 10.6 9.2 7.7 16.2 5.9 Bulgária 2.3 1.8 0.7 0.6 0.6 * (* adat nincs közölve) Egymással való külkereskedelmi forgalmuk kis mérete, amelyben 'azonos gazdasági felépítettségük tükröződik vissza, jól mutat rá export érdekeik közösségére. Az ásványolajtól, illetve réztől eltekintve ugyanazon cikkeket, nagyrészt agrár termékeket exportálják. Ezáltal érdekeik akaratlanul is összefűzik egymással, de Magyarországgal is, mivel kiviteli cikkeik nagy hasonlóságán kívül, fővásárlójuk személye is azonos: Németország. Önként kínálkozik ilymódon a déldunai államok agrárkartelljének gondolata, amely termékeik értékesítésének a külföldi piacokon tapasztalható válságát is megoldaná, s így a jobb árak folytán mezőgazdasági lakosságuk súlyos helyzetén is könnyítene. Sajnos azonban, mint Jugoszláviával foglalkozó részünkben is jeleztük, a nemzetközi együttműködés e téren mindezideig még a több középeurópai agrárkonferencia ilyirányú állásfoglalása ellenére sem járt sikerrel és tovább is érvényesül az ókori mondás: inter duos litigantes tertius gaudet. De mint Jugoszláviával való gazdasági viszonyunk sem kizárólag az agrártermékek értékesítése kapcsán leendő együttműködésben merül ki, akként Romániával sem, amelynek különösen a magyar kőolaj ellátásban van fontos szerepe. A háború előtti gazdasági kapcsolatok nem mondhatók Magyarország szempontjából jelentősnek. Behozatalunkban 1913-ban Románia mindössze 1.8%-al részesedett, s ezt is úgyszólván teljesen a kőolaj képezte. Kivitelünk is hasonló keretek között mozgott, mindössze összkivitelünknek 1.7%-a i.rányult Romániába és főként fémipari cikkekből, gépekből és mezőgazdasági szerszámokból, textiliákból állott. A trianoni béke jelentős változást hozott létre a két ország egymás közötti forgalmában, ami tarra vezethető vissza, hogy míg Magyarország a béke következtében erdő és hegyes vidékeit elvesztette és ezáltal nyei'sanyagának jelentős részét, addig Románia megszerezvén Erdélyt, magas színvonalon álló iparra is szert tett, amely megadta az alapját az ország iparosításának. A háború utáni első években még nem éreztette hatását a protekcionizmus, amiről a magyar kivitel rohamosan növekvő adatai is tanúskodnak, (lásd II. tábla). 1922-ben már 44 millió pengő értékben vittünk ki magyar árut Romániába, tehát jelentősen többet, mint Niagy-Magyarország 1913-ban. (37 millió pengő). II. Tábla. Román összRomán összBehoz. (—) behozatal kivitel Kiviteli ( + ) ÉV értéke értéke többlet Mill. P %-a Mill. P %-a Mill. P-ben 1920. 4.4 0.9 2.6 1.4 — 1.8 1921. 21.2 3.5 144 4.9 — 6-8 1922. 44.8 7.2 43.8 11.5 — 1.0 1923. 50.3 10-2 34.1 8.7 — 16.2 1924. 63.8 7.8 35.3 5.3 — 28.5 1925. 69.6 8.1 32.5 4.0 — 37.1 1926. 75.8 8.0 35.1 4-0 — 40-7 1927. 84.6 7.2 37.4 4.6 — 47-2 1928. 95.7 7.9 45.1 5-5 — 50.6 1929. 96.1 9.0 47.1 4.5 — 49.0 1930. 72.9 8.8 29-4 3.2 — 43.5 1931. 65.1 12.1 205 3.6 — 44-6 1932 40.9 12.4 11.4 3-4 — 29.5 1933. 24.3 7.7 12.8 3.3 — 11.5 1934. 30.3 8.8 19.8 4.9 — 10-5 1935. 53.9 13.4 24.0 5-3 — 29.9 1936. 58.2 13.4 24-6 4.8 — 33.6 Természetesen a behozatal is párhuzamosan nőtt, különösen azért, mivel a kőolajon kívül fát, sőt még kősót is nagyrészt Romániából szereztük be, mégpedig oly mennyiségben, hogy külkereskedelmi mérlegünk mindig jelentős passzívummal zárult. A Dunamedencében 1924-től kezdődően járványszerűén terjedő autarkiás irányzatok természetesen a túlzott nacionalizmustól fűtött Romániát sem kerülték el. Megindult az iparosodás folyamata, mely16