Duna népe, 1938 (4. évfolyam, 1. szám)

1938 / 1. szám - Olaszország és a Dunamedence gazdasági kapcsolatai

A közölt kimutatás (I. tábla) arról tanúskodik, hogy 1936-ban Olaszország behozatala az öt dunai államból 927 millió líra volt, ezzel szemben Olaszország Németországból 1584 millió líra értékű árut hozott be. Olaszország kivitele az öt dunai államba 427 millió líra, Németországba pedig több mint kétszerennyi, 1061 millió líra volt. Olaszország külkereskedelmi mérlege a Dunavölgy valamennyi államával szemben passzívummal szokott zárulni. 1936-ban egyedül Csehszlovákiával szemben volt valamelyes aktívuma. A dunai öt állammal szemben az olasz külkereskedelmi mérleg 500 millió, Németországgal szemben 523 millió líra passzívumot mutatott. Meg kell jegyeznünk, hogy az olasz külkereskedelmi mérleg egész passzívuma, mely 1936-ban félmilliárd líra körül mozgott, a szankciókelőtti években a 2-3 milliárd lírát is elérte. Annak dacára tehát, hogy a gazdasági aut&rchiára való törekvés az új olasz gazdaságpolitikában igen erős, Olaszország úgy a dunai államokkal, mint Németországgal szemben jóval inkább vásárló, mint eladó. Az intervencionizmus, az önellátó irányzat, a gabonaesata kétségkívül igen szép eredményeket mutat Olaszországban. Az önellátás elérése azonban nem egy vonatkozásban csak látszat: nem a valódi SZÜKséglet, hanem csupán a gazdasági válság következtében lecsökkent, vagy nagy önmegtartóztatással lefokozott igények kielégítését jelenti- A biizától eltekintve, a dunai agrárállamok többi főterményeinél Olaszország — bár megengedjük, hogy részben az eltérő élelmezési viszonyok folytán — messze alatta marad a magyarországi fejenkénti fogyasztásnak. A fejenkénti rozs-, árpa- és zabfogyasztás Olaszországban minimális, tengeriből felét, burgonyából negyedét sem teszi ki a magyarországi fejenkénti fogyasztásnak. Az önellátó politika látszólagos diadalra jutását szemlélve, azt sem szabad élednünk, hogy iaz önellátást Olaszország és a középeurópai ipari államok sokszor csak nagyon drága „üvegházi" termeléssel érték el. E gazdasági erőpazarlás azonban huz^mos^n fenn nem tartható. Az agrárosítás bizonyos határon túl nem folytatható, mert a gazdaságosság elvének a termelésben előbb-utóbb érvényesülnie kell. A Dunavölgy agrárállamainak ezért a gazdasági élet normalizálódásával aligha kell tartaniok attól, hogy agrárfeleslegeikre az iparosultabb, sűrűbb s még tovább növekvő népességű szomszéd területek s köztük Olaszország nem fognak rászorulni. Olaszországot sikeres gyarmati politikája nagyobb időtávlatban bizonyára olyan helyzetbe juttatja, hogy importszükséglete némely részének fedezésénél a gyarmat lép a Dnnavölgy helyébe. Ügy véljük azonban, hogy az az idő, amikor a gyarmatosítás eredményei a mostani tendenciákat megváltoztathatják, még nagyon messze van. A legújabb események is, amelyek szerint Olaszország lazítani látszik középeurópai érdekeltségét, hogy Dél felé s a Földközi-tengeren nagyobb erőt fejthessen ki — úgy véljük — szintén inkább politikai, mint gazdasági téren fogják éreztetni hatásukat. Belátható időn belül tehát Olaszországnak a Dunavölgy mezőgazdasági terményeire és más nyersanyagaira épúgy szüksége lesz, mint amennyire rászorul arra, hogy műselyem-, automobil-, hajó-, mótor- stb. iparának termékeit, gyümölcsét, főzelékféléit a dunai államokban elhelyezze. Egy másik kimutatásban érdekes szemléletét nyújtjuk a középeurópai államok közti kölcsönös áruforgalom arányainak (2. tábla). 2. A Középeurópai államok közti kölcsönös áruforgalom arányszámai 1936-ban A felül megnevezett MaCsehJugoRoBulLenNé országok %-os gyar- Ausztszloszlámág*gyelmetOlaszrészesedése ország na vákia via nia ria ország ország ország Magyarország ország ország behozatalában .. — 16.6 5.1 4.4 13.4 0.7 1.0 26.0 7.4 kivitelében .... — 17.2 4.0 2.3 4.8 0.4 0.8 22.8 13.0 Ausztria behozatalában .. 9.5 — 11.6 6.1 8.1 0.6 6.9 lfi.9 4.7 kivitelében .... 9.9 7.5 5.1 7.0 1.1 4.3 16.1 1S.6 Csehszlovákia behozatalában .. 1.8 4.5 4.4 4.6 0.5 2.8 17.5 1.1 kivitelében 2.0 8.5 5.3 4.7 0.8 2.0 14.5 1.1 Jugoszlávia behozatalában .. 3.6 10.3 15.4 1.9 0.2 1.8 26.7 2-5 kivitelében .... 3.8 14.6 12.3 0.9 0.1 1.4 23.7 3.1 Románia behozatalában .. 6.5 10.8 19.0 0.5 0.1 1.9 23.8 7.7 kivitelében 7.9 12.6 5.9 1.1 — 0.6 1.0 16.7 15.6 Buleária behozatalában .. 1.6 5.8 7.8 0.3 3.1 — 2.9 61.6 0.6 kivtelében 1.2 a.o 3.3 0.5 0.1 3.8 47.0 3.7 Lengyelország behozatalában .. 0.5 4.5 3.5 0.9 0.5 0.8 — 14.3 1.6 kivitelében .... 0.6 5.7 4.8 0.8 0.3 0.5 19.8 1.9 Németország behozatalában .. 2.2 1.8 2.7 1.8 2.2 1.4 1.4 — 4.9 kivitelében .... 1.7 2.3 2.9 1.6 2.2 1.0 1.1 — 5.1 Okszorszásr behozatalában .. 3.7 6.2 0.8 1.1 3.7 • 1.3 26.4 — kivitelében 2.1 3.5 1.1 0.8 0.4 * 1.3 19.5 — Ezekben az arányszámokban a múlttal való öszszehasonlítás nagy eltolódásokat mutat. A dunavölgyi államok külforgalmában a szomszéd piacok helyét távolabbi piacok foglalták el. A másik oldalon, bár Olaszország több árunál teret nyert a dunai államok piacain, kevésbé érezhető e tendencia, 01aszor«zág azonban a növekedő idegenforgalom révén megtalálja külkereskedelmi mérlegpasszívumának kiegyenlítését. Arukért kultúrát, szellemi javakat, üdülést, egészséget ad cserébe a Dunavölgy államainak s köztük Magyarországnak. Magyarország a gazdasági együttműködés helyes útjára lépett, amidőn a római paktumban kereste gazdasági kapcsolatainak fejlesztését. De ne felejtsük el, hogy a római blokk is, mint a Kisantant gazdasági formációja, csak előszervezkedés. Mindkét alakulat készségét jelentette ki a csatlakozó államok felvételére. Ám, ha az újabb események, mint pl- Jugoszláviának s Németországnak a római blokkhoz való közeledése a római formációt mutatják életképesebbnek, vájjon nem jelenti-e ez egyúttal azt, hogy a dunavölgyi biztonság és egyensúly másik tengelye, a párizsi, s némileg Moszkva felé is mutató — tengely kevésbé bizonyult alkalmasnak a Dunavölgy gazdasági megszervezésére. Elekes Dezső dr. GDYNIA, A TÍZÉVES LENGYEL KIKÖTŐVÁROS Irta: Dr. Kertész János (Budapest, 1937) A szerző, mint a Magyar Miczkiewicz Társaság titkára a közelmúltban tanulmányúton volt Lengyelországban és ez alkalommal tanulmányozta a lengyelek új tengeri kikötőjét, Gdyniát. Ez a kis halászfalucska tiz év alatt várossá fejlődött 80.000 lakossal. A kikötője a technika legújabb vívmányaival van ellátva és forgalom tekintetében is Európa hatodik kikötője lett. A világ minden tája felé mennek a Zegluga Polska hajósvállalat hajói. De mint város is egyik legszámbavehetőbb központja lett Lengyelországnak. A szerző több lengyel vonatkozású tanulmánya mellett ezzel az újabb művével is értékes felvilágosító munkát végzett a lengyel viszonyok irányában. Dénes Ferenc. 10