Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 10-11. szám - A milanói Cuore Santo katolikus egyetem

7 A milanói Cuore Santo katolikus egyetem A görög-római egyéni oktatási rendszer lehanyatlása után, a filozófus császár, Marcus Aurelius, kísérletezésétől eltekintve, az Egyház volt az első, amely a Római Birodalom romjai felett újjáéülö kulturvilág iskolarendszerébe a népoktatás mellé szervesen beleillesztette a felsőoktatást is. így születnek meg az Egyház égisze aiatt az első magasabb fokú oktatási intéztek: >az ú. n. „Universitas scientia ruin"-ok. Az Egyház mellett, ill. rendszerint vele karöltve a fejedelmek is állandó protektorai, sőt gyakran alapítói is a középkori egyetemeknek. Az Egyház azonban egészen a XVII. sz.-ig megtartotta szinte korlátlan befolyását az egyetemi oktatásra. A XVIII. sz. felvilágosodási mozgalma azonban egyenlő erővel támadt az egyházi hierarchia és az Egyház által alapított tudományos intézmények ellen és az állam érdekében kívánta azok laicizálását. Ez természetesen egyet jelentett a tudomány laicizálásával. Hasonló volt az olasz egyetemek sorsa, súlyosbítva azzal az ellenséges állásponttal, amelyet az Unita Itália liberális és szabadkőműves vezetősége az Egyházzal szemben! elfoglalt. Már 1859-ben az ú. n. öasati törvánnyel a Pienionti és Szárd Királyság területén teljesen megszüntették nemcsak aj tanítás szabadságát, hanem egyszersmind az Egyház mindennemű befolyását, mind az alsó-, mind a felsőfokú oktatásra. A törvénynek eredménye, hogy egyrészről az Egyház által alapított ésj a Pápák évszázados nagylelkűségével fenntartott egyetemekről száműzték a teológiai fakultásokat, másrészről pedig megszűnvén az Egyház erkölcsi és jogi befolyása az egyetemekre, azok szabad prédáivá váltak a XIX. sz. katolikus, sőt ateista szellemi és' tudományos áramlatainak. Természetes, hogy ennek megvolt katolikus részről a maga reakciója. Az 1834-ben újjászervezett lőweni katolikus egyetem példáján felbuzdulva,, az olasz katolikus intelligencia 1874-ben Velencében megtartott Katolikus Nayggyűlésen kifejezést adott azon) vágyának, hogy Olaszország területén egy katolikus egyetemet alapítsanak, amint az több európai és Európán-kívüli államban már megtörtént. A következő évtizedek azután a többé-kevésbbé sikertelen kísérletezések és próbálgatások évei voltak. A négy évtizedes hatalmas mozgalom akkor kezdett igazán nagy arányokat ölteni, amikor & világháborút megelőző években egy egyszerű ferences páter, Agostino Gemelli, állott az élére, aki kevéssel előbb 1903-ban térti meg annak az Egyháznak kebelébe, amelynek legnagyobb dicsőségére alakította a milánói katolikus egyetemet. Végre is a hosszú küzdelem meghozta a megérdemelt gyümölcsöt és 1921 december 7-én ünnepélyes keretek között megnyílt Milánóban a „Szent Szívről elnevezett Katolikus Egyetem." A mozgalom merészségéhez méltó volt a név megválasztása. Micsoda bátorság kell ahhoz, hogy korunkban egy tudományos Intézetet ia Szent Szívről nevezzenek el. Pedig mi sem természetesebb. Nincs-e benne a Jézus Szive — litániában: Cor Jesu, in quo sunt omnes thesauri sapientiae et scientiae absconditi? Ez azonban nemcsak egyszerű név, amint azt Gemelli rektor egyik beszédében mondotta, amely csupán arra szolgál, hogy megkülönböztesse az Egyetemet a többi intézetektől. A milánói katolikus egyetemet a Szent Szívről nevezték el, mer programjá nak fő pontjául a Szent Szív birodalmának visszaállítását tűze ki. Ezt a célt szolgálja minden az Egyeteméa. Az Egyetem kápolnája a központja az egész egyetemi életnek. Nemcsak a Veni Sancte és Te Deum sablonos ünnepségei, de a mindennapi szentmise, azJ első-pénteki közös áldozások, melyeken diákok és tanárok egyenlő lelkesedéssel vesznek részt, továbbá a gyakori szentségimáüasok, amelyek révén, az Egyetem ifjúsága állanooan közvetlen közel érzi az Isteni Megváltó jelenlétét, minden az Egyetem vallásos jellegének kidomborítására szolgál. Ugyanezt a célt szolgálja az ifjúság lelki gondozása, amelyre az Egyetem vezetősége kezdettől fogva igen nagy súlyt fektetett. Az egyetemi szigorlatok sine qua non-ja az egyetemen szervezett felsőbb fokú vallásoktatási tanfolyamon való részvétel és a kiszabott vizsga sikeres letétele. Különös gondot fordít az egyetem hallgatóinak kiválasztására is, amennyiben minden újonnan, jelentkező hallgatótól megköveteli az illetékes plébánia hivatal által kiállított erkölcsi bizonyítvány felmutatását. De még az olyan lényegtelennek látszó intézkedésekkel is, mint például a tantermek elnevezése* az Egyetem katolikus jellegét igyekeznek kidomborítani. Az egyes tantermeket vagy szentekről, vagy hittudósokról, vagy azokról nevezték elj akik anyagi és erkölcsi erejükkel különösképen segítségére voltak a sok nehézséggel küzdő új Egyetemnek. Ami az Egyetem tudományos működésének és vallási jellegének szép összhangját illeti, arranézve XI. Pius pápa, még varsói nuncius korában P. Gemellihez intézett egyik levelében] így ír: „Katolikus tudományegyetem a hitnek és a tevékeny tudománynak és termékeny valóságnak egységét jelenti." Ugyanezt a gondolatot fejezi ki az Egyetem könyvtárának bejárata felett olvasható felirat: Veritas caritas, caritas veritas. Még kifejezőbb a könyvtár előtt álló gyönyörű Savonarola. szobor, amely a hívő franciskánus páter szellemét kívánja visszaidézni. Az Egyetem jelenleg négy fakultásból áll: a jogi, a politikai, azirodalmi és filozófiai fakultásból és a Szeplőtelen Szűzről elnevezett tanárképző Intézetből, amelyekhez még a Statisztikai Intézet és különböző szaktanfolyamok járulnak. Az Egyetem által kibocsátott diplomák az 1924-ben megtörtént állami elismerés óta, teljesen egyenjogúak a többi; olasz egyetem diplomáival. Az Egyetem tudományos működése két különböző terrénumon folyik. A tanszékek és szemináriumok belső munkáján kívül u- i. az Egyetem külön egyetemi kiadványsorozatot indított meg, melynek során 12 különböző csoportba felosztva jelennek meg beszámolók a professzorok és munkatársaik munkáiról, vagy tudományos dolgozatok a filozófia, jogtudomány, társadalomtudomány, történelem, nyelvészet, biológia, vallástan, statisztika, politika, földrajz, matematika és a keleti tudományok körébuí. Különös fontossággal bír a filozófiai kar által szerkesztett „Ujskolasztikus filozófiai szemle", valamint a jogi kar irányítása alá helyezett, még XIII. Leó pápa idejében megindított „Nemzetközi társadalomtudományi szemle." Mindezeket a kiadványokat és folyóiratokat az Egyetemnek hivatalos kiadóvállalata: a „Vita e Pensiero'1 irányítja. A szorosan vett tudományos működés mellett, ill. azon túl különös kulturális jelentősége is van! a milánói katolikus egyetemnek. Már 1923-ban megmondotta XI. Pius pápa, hogy a katolikus egyetem legfontosabb feladata a katolikus akció és az egész katolikus intelligencia vezérkarának kiképzése. Nem25