Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 10-11. szám - Magyarország gazdasági kapcsolatai a dunai államokkal. I. [r.] Csehszlovákia és Magyarország

Uj utakon — régi célokért Congres Hondiai—F.U.I. konferencia-Zeneva A Duna Népe munkaközössége, amelyet folyóiratunk első vitadélutánja után alakítottunk, tevékenységének kezdetén fontos feladatának tartja a világ fiatalsága azon mozgalmaival való gyakorlati együttműködést, amelyeknek célja a miénkkel közös: a nemzetközi igazság és jog követelményeinek figyelembevétele mellett a dunai népek, távolabbról pedig a világ népeinek gazdasági, kulturális és politikai együttműködése. Bármilyen nagy szavaKnak is tetszenek fenti kifejezések, szilárd hitünk, hogy a világ nagy ifjúsági mozgalmai! e célok megvalósítása, közelebbliozasa érdekében sokat tudnaK tenni. Nem kívánunk itt rámutatni a cserkészmozgalom — világmozgalom nemzeteket átfogó hatalmas elvi jelentőségére, hanem inkább azokról a szervezetekről szólunk, amelyek már eddigi tevékenységükkel is bebizonyították, hogy az Első Világháborúban született generáció szava komoly szó- i 1936 augusztus 31-én összeült Gentuen a világ ifjúságának nemzetközi parlamentje. A megjelent 36 országbeli 750 kiküldött megalakította a „Mouvement du Congrés Mondial de la Jeunesse"-t- Ez a hatalmas ifjúsági szervezet ma már annyira kifejlődött, hogy bízvást elmondható róla: a világ ifjúságának közvéleményét jelenti. S ez a közvélemény megnyilatkozott a bennnüket érdeklő nagy kérdésekben: „Kívánatos olyan eljárás eljárás létesítése, amely lehetővé teszi a paktum 19- cikkének alkalmazását." (1936 szept. 2.-i közgyűlési rezolució). „A Tanács újból megerősíti azokat az elveket, amelyeket a genfi kongresszus mondott ki: az igazságtalan szerződéseket békés módon revízió alá kell venni és biztosítani kell a kisebbségek méltányos kezelését" (1936 dec. 29-i tanácsi rezolució). Ha még hozzátesszük, hogy mindkét rezolució egyhangú meghozatalában jugoszláv, csehszlovák, román delegátusok is résztvettek, sőt az utóbbi igen kedvező megállapításnál magyar delegátus — Magyarország nem lévén tagja a Tanácsnak — egyáltalán nem vett) részt, csak még jobban tudjuk méltányolni azoknak jelentőségét. A Mouvement du Congres Mondial de la Jeunesse csehszlovákiai csoportja tevékeny részt vett a Népszövetségi Ligák Nemzetközi Uniója/ ezidei pozsonyi kongresszusának előkészítésében (jún. 28—júl. 3.). Erről a munkáról számol be a csehszlovák nemzeti csoport szépkiállítású folyóirata, a Zeneva, amely közli a kongresszuson elhangzott főbb beszédek szövegét is. A lap kiadójának, Jaroslav Zourek dr. nak irántunk való figyelmességére vall, hogy helyet ad a magyar delegáció egyik tagja fejtegetéseinek is, amelyben az a magyar külpolitika célkitűzéseire és a magyar belpolitika vezérmotívumaira mutat rá teljes őszinteséggel. Ezekről a kérdésekről egyébként alkalmunk volt a közelmúltban "Weger dr.-ral, csehszlovák kollégáival és még vagy 20 nemzet ifjúsági kiküldöttjeivel személyesen is beszélgetni és tárgyalni a Fédération Universitaire Internationale pour la S. D. N. Budapesten lezajlott konferenciáján (aug. 29—szept. 4.). Az összejövetel ismét tanúbizonysága volt annak a felelősségérzetnek, amely napjaink ifjúságát áthatja. Ez kitűnt a viták higgadt józanságából és szakszerű alaposságából, jóllehet a tárgysorozaton nagy kérdések, sok előtanulmányt igénylő problémák szerepeltek. Olyan anyagai voltak a vitáknak, amelyeknél a felnőttek Népszövetsége nem mindig tudott olyan tárgyilagos és józan maradni, mint a fiatalok Népszövetsége; a fegyverkezés, spanyol kérdés, japánkínai háború — mind napirenden voltak. Áthozott rezolúciúk, akár nemzetközi jogi, akár gyakorlati politikai szempontból tekintjük azokat, felveszik a versenyt a háború után keletkezett legsikerültebb külpolitikai megoldásokkal — természetesen mindig figyelembevéve a dolgok egymáshoz való arányaitEz a fiatalság tanul és tudni kíván. Ismerni kívánja az őt körülvevő légkör jelenségeit, nem retten vissza azoktól, mégha mennydörgés vagy villámlás képeiben jelentkeznek is. A nagy nemzetközi centrumok iskolái, aliol a világpolitika, világgazdaság, nemzetközi jog kérdéseit tanítják szakavatott mesterek, egész évben telve vannak szorgalmas hallgatókkal. Minden államban törekszenek a fiatalok, hogy ilyen irányban képezzék magukat. Örvendetes javulást látunk e téren hazánkban is, ahol szinte életkérdés a jövendő vezetőréteg tiszta külpolitikai látásának már fiatalon való megfelelő irányítása. Alig két éve, hogy egyik folyóiratunk nagy cikke igyekezve olvasóit a külpolitikai közvélemény előállításának műhelytitkaiba bevezetni, a magyar nemzetközi jogi oktatás kezdeteinek nehézségeiről számolt be. Ma már ott tartunk, hogy nemcsak a három vidéki centrumban, hanem a budapesti egyetemen is a legmodernebbül és a legkitűnőbb kutatási eszközökkel felszerelt intézet áll rendelkezésére a nemzetközi joggal és külpolitikai kérdésekkel foglalkozni kívánó fiatalság számára. De megalakult a fiatalok külpolitikai társasága is, amely üléseit a legszakavatottabb kezek irányítása mellett folytatja le a Külügyi Társaságban. A világégésben születetti generáció nemcsak a materiális tudást kívánja azonban magáévá tenni. A nemzetközi élet jogelveit, gazdasági struktúráját, politikai körvonalait vizsgálva, tudja és érzi, hogy nem szabadíthatja fel magát olyan princípiumok uralma alól, melyek a történelem országútján legigazibb motiváló erőkként hatnak: keresi, kutatja a nemzetközi morált és a nemzetközi igazságot, mert meggyőződésük, hogy e tényezők nem zavaró erők, hanem a népek boldogabb jövője felé mutató, irányító fákHámori László. Das verzauberíe Gebirg. Irta: A. Perkonig (Tyrolia kiadás, Innsbruck, 1937.) A könyv rövid kis ismertetőjében méltatva szól az íróról. A méltatás nem túloz és rámutat az író érdemeire. Csak egy mondatával nem értünk egyet. Ott, ahol azt mondja a könyv — mindazokat fogja érdekelni, akik saját népüket, az osztrákot akarják megismerni. Ez a könyv mindenkit fog érdekelni. A külföld számára is igen nagy jelentőségű e mü. Hiszen itt ismerkedhetik meg mindenki az osztrák néppel igazán. A sorok közül felénk ragyog az osztrák paraszt kedves egyénisége. Naiv, kék-szeme ártatlanul néz a világba, nincsenek nagy problémái. Az élet mindennapos szürke eseményeit is elénk tárja, néhol meghinti egy kis aranyporral, egy-egy csodás elem teszi színessé, kedvessé a kenyérkereső, szürke élet leírását.. Minden mondatban, minden gondolatban valódi osztrák egyéniség világlik ki. Aki e mü által ismeri meg az osztrák parasztot, azt örökké szívébe zárja. Perkonig főérdeme, hogy nem törekszik egyéni sikerekre. Nyelve mentes minden feleslegs cikornyától. Ugy gondolataiban, mint nyelvében, hü kép alkotására törekszik. Ez sikerül is. A tiszta, rövid, de mégis oly tömör mondatok, csak aláfestiik és még inkább érvényre juttatják a kedves, megkapó gondolatokat. így tehát minden akadály nélkül, teljesen sikerül célja: az osztrák paraszt megismertetése. Virányi Judit. 23