Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 4. szám - Falusi népművelő programm. Hubertendorf

FALÜSI NÉPMŰVELŐ PROGRAMM X (HUBERTENDORF) Az ország népessége közt mindig a legvisszamaradottabb sors jutott a falusi lakosságnak. Ennek ellenére is beszélhe­tünk paraszti kultúráról, falusi művelt­ségről. Ez különösen áll az osztrák pa­rasztra; a világháború utáni korszakát a paraiszti' intelligencia rene­szánszának nevezhetjük. Az osztrák paraszt élénken résztvett a politikai életben. Az elmúlt esztendők államférfiai felismerték az osztrák vidék tömegeiben rejlő erőt és politikai pro­grammjukban erre mindig is építettek. Az átalakult Ausztria különösen nagy súlyt helyezett a falvak lakóira, de azo­kat az irányelveket, melyeket Dollfus kancellár hirdetett csak a mai rendszer tudta megvalósítani. Az osztrák függetlenségi gondolat megkívánta, hogy mennél jobban tökéle­tesítsék a falusi népművelést. De gazda, ságilag is könnyebb feladat elé állítot­ták a népművelöket, mint más államok­ban. Az önellátásról az üzemi gazdái, kodásra való áttérés új helyzetet terem­tett a paraszti osztálynál. Akik nem tudták megérteni az új világ szavát, azok visszamaradtak. A többség azonban tudott alkalmazkodni és haladni. Azok az osztrák parasztcsaládok is, akik év­századok óta öröklött birtokaikon éltek, át tudtak alakulni modern gazdálkodó, vá. Ez pedig csak az a rétege volt a paraszti osztálynak, amely művelődött. Ennek tudatában az osztrák kancellárok Seipel, Dollfus és Schuschnigg arra tö­rekedtek, hogy a falusi népművelést mi­nél szélesebb rétegek közt lés minél nép­szerűbben terjesszék. A falusi népműve­lés magvetői éppen úgy iparkodtak kul­túrájukat terjeszteni az Alpesekben, mint a lapályos vidékeken. A népművelésnek az irányát a h u. bertendorfi népművelő ott­hon vetette meg, A szociális gondola­tok gyakorlati keresztülvitele lebegett a népművelők előtt. Három vonatkozásban kellett a felvilágosító munkának meg. indulni. Gazdasági, kulturális szempont­ból és a paraszti ifjúság lelki nevelése érdekében. A továbbképzés és az (iskolán, kívüli népművelés volt az az alap, mely­nek útján úgyszólván lépésről-lépésre hódították mg a kultúra számára a nagy tömegeket. Ausztriára kétszeresen állott a mai helyzetben a népművelési pro­gramm megvalósítása, mert csakis egy müveit paraszt (társadalom jelentheti Ausztria függetlenségét és belbékéjének biztosítását. (Az osztrák parasztság Nagy Károly idejében még 95%-ban tisztán földművelő nép volt. 1800-ban, vagyis 1000 esztendővel későbben még mindig 80%-a volt földművelő. Ettől az időtől kezdve azonban, különösen az 1850-es évtől rohamos volt . a változás. 1930-ban már csak Vs-a volt a lakosság­nak tisztán földművelő, vagyis ez azt jelenti, hogy az utolsó 100 esztendőben az osztrák nép összetétele jelentős vál­tozáson ment keresztül). Azért volt szük­ség az osztrák falu lakóinak egységes irányelvek szerint való művelésére, mert a politikai áramlatok mindegyike, tekintve, hogy nagy tömegekről van gzó, a maga számára kívánta megnyerni. A hubertendorfi népművelés elsősorban a léleknek a nevelésére helyezte a súlyt. Tanítani kívánja a paraszt ifjakat arra, hogy tudjanak hinni, dolgozni, legyen tudásuk és legyen szórakozásuk. Fő cél. juk, hogy a politikától teljesen távoltart­sák őket. A nemzeti érzést, a szociális és gazdasági érzéket és a világnézeti kérdésben való jártasságot hirdetik. Nemcsak elméleti, de gyakorlati szem­pontok is irányadók. A Grác melletti St. Martin volt az első népművelő otthon: ez még a háború előtti népmivelési elveket hirdette. Ma már ez nem megfejelő és ezért helyezték a súlyt arra, hogy egy uj népművelési otthonnak vessék me? az alapjait. Star. hemberg herceg hubertendorfi vadász­kastélya volt a legmegfelelőbb, hogy kellő átalakítás után a népmivelés köz­pontjává váljon. Az építkezésnél tisztára osztrák árut és anyagot használtak fel és a paraszti népművészet és ízlés szem. pontjait vették figyelembe. Kevés pénz állt a rendelkezésre, a takarékosság elvét kellett keresztül vinni és mégis tökéleteset alkottak. A hubertendorfi rendszer célja, hogy egy paraszti intelli­genciát adjon a falunak és ne legyenek neg a műveltség terén azok a nagy ellentétek, amelyek idáig elválasztották a városi műveltséget a falusitól. Tanít-, ványaikból kívánták a faluvezetőket felnevelni a jövő számára. Ezen kívül Hubertendorf a kiinduló pontja kivan lenni még az egész osztrák népművelés­nek. Kiadványok megjelentetésével, elő­adások tartásával, ünnepélyek rendezé­sével kívánják terjeszteni és népszerűvé tenni a művelődést. Az iskolát elvégzet­teket ugy engedik ki az életbe, hogy azok sohasem felejtsék el, amit Huber­tendorf számukra adott. Időnként talál­kozókat hirdetnek, ahol a volt növen­dékek beszámolnak az élet tapasztalatai­ról és arról, hogy mennyire tudták az iijonan megismert elveiket másokkal megérttetni és az azokból sugárzó gon­dolatokat az ifjúság körében terjeszteni. A faluvezetők és vezetőnők kiképzése vált elsőrendű feladatává a falusi nép­müvelésnek. Ezeknek a kiképzése volt a hubertendorfi programm első teendője. A hubertendorfi kulturiskola főként husz-harminc éves ifjakat vett fel és tárgyalta meg velük az élet nagy kér­déseit. A következő szempontokat vizs­gálták: mire van szüksége a paraszt, ságnak? lehet-e segíteni és ha nem', miért? így jöttek rá azokra a sürgős tennivalókra, amelyek felemelni kívánták az osztrák parasztot. A másik céljuk az hogy a parasztság ne legyen izolált: vi gyék be a társaságba, vezessék be őket a helyes irányban mőködő egyesületek­be és kiépítsék az igazi családi életet. Emlékeztetni akarják a népet az aktuá­lis kérdésekre, főként a népi és gazda­sági problémákra. Meg akarják magya­rázni a faluvezetők utján, hogy mit jelent a hit, és mire vezethet az ellen­kezője, a hitetlenség, a gyarlóság és a politikának rossz irányban való (meg­ismerése. A jövőt is vázolja a huberten­dorfi programm. Falu-napokat kivánnak tartani, melyeken felvetődnek mind azok a kérdések, amelyek a nép, az egyház és az állam közt felmerülhetnek, de nemcsak ilyen eszmei vitákat irendez­nek, hanem gyakorlati tanfolyamok tar­tásával továbbá ünnepségek rendezésé­vel kívánják szolgálni az osztrák öntudatra való ébresztést. Heti nép­művelési tanfolyamokat rendeznek egy­egy községben, melyre leviszik maguk­kal az Intézet erre a célra beszerzett kiszállási autóját, mely az előadási anyagon kivül néptáncokra és műdalok­ra betanított csoportokat is száiUit. Ezeket a falunapokat a faluvezetők mozdítják elő. Ha most párhuzamot kívánunk vonni az osztrák és magyar falu között, akkor a sok hasonló vonás mellett rögtön szembetűnő lesz az ellentét is. Aki jól ismeri <a magyar falut és annak éíetét minden vonatkozásban, az rögtön feüs. meri a különbségeket is. Ausztria mező­gazdasága nagyon eltér a szomszédos országok gazdasági berendezésétől. Ezt főként földrajzi fekvése okozza. Szorgal­mas népe sokszor olyan területeket művel meg, hol a befektetett munka igen gyakran nem hozza meg a gyü­mölcsét. A termelés mégis azért törté­nik, mert részben nem szívesen nézik a föld parlagon heverését, részben, hogy a szükséges élelmet meg tud}ák maguk­nak termelni. Az osztrák paraszt a gaz­dasági eszközöknek egy részét saját maga állítja elő és igy ez is hiztosít számára kenyeret. A falusi üzemlek tech­nikai berendezései mintaszerűek. A hegy­vidék lakói viszont az állattenyésztésen és a tejgazdaságon kivül főleg vendéglá­tásból szerzik meg jövedelmüket. Ez is 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom