Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 4. szám - Falusi népművelő programm. Hubertendorf

FALÜSI NÉPMŰVELŐ PROGRAMM X (HUBERTENDORF) Az ország népessége közt mindig a legvisszamaradottabb sors jutott a falusi lakosságnak. Ennek ellenére is beszélhetünk paraszti kultúráról, falusi műveltségről. Ez különösen áll az osztrák parasztra; a világháború utáni korszakát a paraiszti' intelligencia reneszánszának nevezhetjük. Az osztrák paraszt élénken résztvett a politikai életben. Az elmúlt esztendők államférfiai felismerték az osztrák vidék tömegeiben rejlő erőt és politikai programmjukban erre mindig is építettek. Az átalakult Ausztria különösen nagy súlyt helyezett a falvak lakóira, de azokat az irányelveket, melyeket Dollfus kancellár hirdetett csak a mai rendszer tudta megvalósítani. Az osztrák függetlenségi gondolat megkívánta, hogy mennél jobban tökéletesítsék a falusi népművelést. De gazda, ságilag is könnyebb feladat elé állították a népművelöket, mint más államokban. Az önellátásról az üzemi gazdái, kodásra való áttérés új helyzetet teremtett a paraszti osztálynál. Akik nem tudták megérteni az új világ szavát, azok visszamaradtak. A többség azonban tudott alkalmazkodni és haladni. Azok az osztrák parasztcsaládok is, akik évszázadok óta öröklött birtokaikon éltek, át tudtak alakulni modern gazdálkodó, vá. Ez pedig csak az a rétege volt a paraszti osztálynak, amely művelődött. Ennek tudatában az osztrák kancellárok Seipel, Dollfus és Schuschnigg arra törekedtek, hogy a falusi népművelést minél szélesebb rétegek közt lés minél népszerűbben terjesszék. A falusi népművelés magvetői éppen úgy iparkodtak kultúrájukat terjeszteni az Alpesekben, mint a lapályos vidékeken. A népművelésnek az irányát a h u. bertendorfi népművelő otthon vetette meg, A szociális gondolatok gyakorlati keresztülvitele lebegett a népművelők előtt. Három vonatkozásban kellett a felvilágosító munkának meg. indulni. Gazdasági, kulturális szempontból és a paraszti ifjúság lelki nevelése érdekében. A továbbképzés és az (iskolán, kívüli népművelés volt az az alap, melynek útján úgyszólván lépésről-lépésre hódították mg a kultúra számára a nagy tömegeket. Ausztriára kétszeresen állott a mai helyzetben a népművelési programm megvalósítása, mert csakis egy müveit paraszt (társadalom jelentheti Ausztria függetlenségét és belbékéjének biztosítását. (Az osztrák parasztság Nagy Károly idejében még 95%-ban tisztán földművelő nép volt. 1800-ban, vagyis 1000 esztendővel későbben még mindig 80%-a volt földművelő. Ettől az időtől kezdve azonban, különösen az 1850-es évtől rohamos volt . a változás. 1930-ban már csak Vs-a volt a lakosságnak tisztán földművelő, vagyis ez azt jelenti, hogy az utolsó 100 esztendőben az osztrák nép összetétele jelentős változáson ment keresztül). Azért volt szükség az osztrák falu lakóinak egységes irányelvek szerint való művelésére, mert a politikai áramlatok mindegyike, tekintve, hogy nagy tömegekről van gzó, a maga számára kívánta megnyerni. A hubertendorfi népművelés elsősorban a léleknek a nevelésére helyezte a súlyt. Tanítani kívánja a paraszt ifjakat arra, hogy tudjanak hinni, dolgozni, legyen tudásuk és legyen szórakozásuk. Fő cél. juk, hogy a politikától teljesen távoltartsák őket. A nemzeti érzést, a szociális és gazdasági érzéket és a világnézeti kérdésben való jártasságot hirdetik. Nemcsak elméleti, de gyakorlati szempontok is irányadók. A Grác melletti St. Martin volt az első népművelő otthon: ez még a háború előtti népmivelési elveket hirdette. Ma már ez nem megfejelő és ezért helyezték a súlyt arra, hogy egy uj népművelési otthonnak vessék me? az alapjait. Star. hemberg herceg hubertendorfi vadászkastélya volt a legmegfelelőbb, hogy kellő átalakítás után a népmivelés központjává váljon. Az építkezésnél tisztára osztrák árut és anyagot használtak fel és a paraszti népművészet és ízlés szem. pontjait vették figyelembe. Kevés pénz állt a rendelkezésre, a takarékosság elvét kellett keresztül vinni és mégis tökéleteset alkottak. A hubertendorfi rendszer célja, hogy egy paraszti intelligenciát adjon a falunak és ne legyenek neg a műveltség terén azok a nagy ellentétek, amelyek idáig elválasztották a városi műveltséget a falusitól. Tanít-, ványaikból kívánták a faluvezetőket felnevelni a jövő számára. Ezen kívül Hubertendorf a kiinduló pontja kivan lenni még az egész osztrák népművelésnek. Kiadványok megjelentetésével, előadások tartásával, ünnepélyek rendezésével kívánják terjeszteni és népszerűvé tenni a művelődést. Az iskolát elvégzetteket ugy engedik ki az életbe, hogy azok sohasem felejtsék el, amit Hubertendorf számukra adott. Időnként találkozókat hirdetnek, ahol a volt növendékek beszámolnak az élet tapasztalatairól és arról, hogy mennyire tudták az iijonan megismert elveiket másokkal megérttetni és az azokból sugárzó gondolatokat az ifjúság körében terjeszteni. A faluvezetők és vezetőnők kiképzése vált elsőrendű feladatává a falusi népmüvelésnek. Ezeknek a kiképzése volt a hubertendorfi programm első teendője. A hubertendorfi kulturiskola főként husz-harminc éves ifjakat vett fel és tárgyalta meg velük az élet nagy kérdéseit. A következő szempontokat vizsgálták: mire van szüksége a paraszt, ságnak? lehet-e segíteni és ha nem', miért? így jöttek rá azokra a sürgős tennivalókra, amelyek felemelni kívánták az osztrák parasztot. A másik céljuk az hogy a parasztság ne legyen izolált: vi gyék be a társaságba, vezessék be őket a helyes irányban mőködő egyesületekbe és kiépítsék az igazi családi életet. Emlékeztetni akarják a népet az aktuális kérdésekre, főként a népi és gazdasági problémákra. Meg akarják magyarázni a faluvezetők utján, hogy mit jelent a hit, és mire vezethet az ellenkezője, a hitetlenség, a gyarlóság és a politikának rossz irányban való (megismerése. A jövőt is vázolja a hubertendorfi programm. Falu-napokat kivánnak tartani, melyeken felvetődnek mind azok a kérdések, amelyek a nép, az egyház és az állam közt felmerülhetnek, de nemcsak ilyen eszmei vitákat irendeznek, hanem gyakorlati tanfolyamok tartásával továbbá ünnepségek rendezésével kívánják szolgálni az osztrák öntudatra való ébresztést. Heti népművelési tanfolyamokat rendeznek egyegy községben, melyre leviszik magukkal az Intézet erre a célra beszerzett kiszállási autóját, mely az előadási anyagon kivül néptáncokra és műdalokra betanított csoportokat is száiUit. Ezeket a falunapokat a faluvezetők mozdítják elő. Ha most párhuzamot kívánunk vonni az osztrák és magyar falu között, akkor a sok hasonló vonás mellett rögtön szembetűnő lesz az ellentét is. Aki jól ismeri <a magyar falut és annak éíetét minden vonatkozásban, az rögtön feüs. meri a különbségeket is. Ausztria mezőgazdasága nagyon eltér a szomszédos országok gazdasági berendezésétől. Ezt főként földrajzi fekvése okozza. Szorgalmas népe sokszor olyan területeket művel meg, hol a befektetett munka igen gyakran nem hozza meg a gyümölcsét. A termelés mégis azért történik, mert részben nem szívesen nézik a föld parlagon heverését, részben, hogy a szükséges élelmet meg tud}ák maguknak termelni. Az osztrák paraszt a gazdasági eszközöknek egy részét saját maga állítja elő és igy ez is hiztosít számára kenyeret. A falusi üzemlek technikai berendezései mintaszerűek. A hegyvidék lakói viszont az állattenyésztésen és a tejgazdaságon kivül főleg vendéglátásból szerzik meg jövedelmüket. Ez is 25