Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 4. szám - Építő Erdély

és férfias ellentmondását. Ez is bizonyít j a, \ho g y nem v ol t fölösleges, de a reagáló s vehemens volta m é g i s k iált ó dokumentum E r d é l y — egészségié m el et t_ Nem azt mondjuk, hogy élni akarunk, mert ebben ott bujkál a feltételezés: ha nem akarnánk, meghalunk. Egyszerűen: élünk és élni fogunk. Ez bizonyos. — „S hogy milyen bizonyos azt ma már újra könyvek és folyóiratok hirdetik, de az uj zenével zengő magyar igék felett tettek is bizonyítják. Az uj nemzedék falukutató munkája új erővei indult meg erdélyszerte, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyletet a kisbirtokosok érdekvédelmi szervévé tették, a szövetkezeti mozgalom hatalmas lendületet vett. a kisebbségi jogvédő irodák szerveződtek és megindult a politikai életben is az a személyi, de főleg elvi átcsoportosítás, ami a régi történelmi és az új népi szempontok szintézisének és reális kompromisszumának kialakulására engednek követkéz tetni. S itt van mindezek mellett és felett a lelki katha>'zis finom szimbóluma, Reményik Sándor új verskötete: Romon virág „Lehet rom és lehet reménytelen: Virág nő rajta mégis: friss virág!" A nem hanyatló életkedv, az újra és ezerszel' kezdő magyar akarat, az európai küldetésébe szerelmes magya>' lélek nagyszerű hitvallása lett ez a könyv rövid idő alatt Erdélyben, méltó társa a tetteket hirdető és tettekről beszámoló másik magyar könyvnek: Balázs Ferenc tiszteletes úr nagy port felvert könyvének. S a szellem és élet, a gondolat és tett eme új erőre kapó szövetsége mellett megszületik Erdély új nemzedékének Bethlen és Széchenyi nyomát követő nagyszerű magyar folyóirata: a HITEL, amelynek már több száma lett eddig alapos, biztos kezű és lelkiismeretes kísérletet Erdély népi, egyházi, kulturális és gazdasági javainak számbavételére és leltározására, hogy a régi, de történelmi viharoktól alaposan megtépázott fundamentumon, egykori dicsőségünk romjain, új élet, új virág nyílhasson. Mi ez, ha nem az élet, akarat, küzdenivágyás jele? Hol van itt halálszag, csüggedés, lemondás, vagy tudatos meghátrálás? Közelről biztosan meg lehet a betegség egyik, vagy másik tünetét állapítani, de innen a távolról, a történelmi távlat let is zt alt és t ár g y il a igi o s perspektívájába állítva — m á r biztató ig ér etet k ü l d felén k a jövő E rd él y. A HITEL célzatosan és szándékosan adta első cikke és tanulmánya címéül az „Építő Erdély" büszke elnevezést. Hitet, akaratot bátorságot, de mindezekfelett munkát akar hirdetni ezzel, érzésektől és előítéletektől ment maauar közszellemet, ahol a kritika is te r m ék e n y talajra talál és az építő munka részévé v á 1 i k. Milyen szép, milyen nagy, milyen felemelő, de mindenekfelett mennyire biztató, hogy az új erdélyi magyar generáció már nem siránkozik többet a ..kezünkből kiesett" múlton, hanem a jelennek él és a jövőnek dolgozik. A harc, szenvedés, munka, nélkülözés nem teher, nem nyűg, nem megalázás többet számára, hanem szent hivatás, cél, erőpróba, küldetés, mert a megpróbáltatások kemény tusáján fajának katharzisáért küzd s ebben a gigászi küzdelemben is vígan, bizakodón, bátran, ősi magyar erővel válik tetté mostoha életében a jelszóvá választott, réai. de nékünk örökké új és mindig időszerű ige„Vitézek, mi lehet E széles föld felett, Szebb dolog a végeknél?" Pongrácz Kálmán dr. A feleletei st l*oln£kp ^dj£k meg Buda és Pest visszavivása 1686-ban i Irta: Károlyi Árpád. Második kiadás. Átdolgozta Wellmann Imre. 406 oldal. (Budapest Székesfőváros kiadása. 1936.) Impozáns emléket állított Budapest Székesfővárosa a török uralom alóli visszafoglalás J 250 éves évfordulójának, amidőn a visszafoglalás 200 éves évfordulójára 1886-ban megírt nagyértékű monográfiát átdolgozással, diszes kötésben ismét kiadta. Az eredeti munka értékeit nem kell méltatnunk: „Időálló lett s adatait., megállapításait, eredményeit a lefolyt ötven év igazolta" — írja Szemly Károly polgármester a munka előszavában. Károlyi Árpádnak a kiváló történettudósnak — a sors kedvezésénél fogva — magának nyílott alkalma, hogy az átdolgozónak az uj kiadásra vonatkozólag utasításokat adjon. iKívánatosnak mutatkoznék a mum3<)inak német, francia vagy angol nyelven való kiadása is éppen annál a nagy európai, külpolitikai távlatképnél fogva, amelybe Károlyi: Árpád Buda visszafoglalásának eseményét beállította. (H. L.) A belgrádi kisantant konferencia lezajlott. Eredményeit a világsajtó vegyes hangokkal kiséri 'és méltatja. A kisantant lapjai hangsúlyozzák, hogy sohasem, volt a kisantant olyan erős, mint most; Bécs örül, Budapest tartózkodó hangokat üt meg. Berlinben ajt írják, hogy a kölcsönös segítségnyújtás tervét a konferencián elletették. Róma Olaszország külpolitikai sikereiről beszél. Henry Berenger a francia szenátus külügyi bizottságának elnöke nagy dumai antant keletkezéséről ír. Kétségtelen, hogy a duna-völgyi áttamok között javult a he'yzet, engedett a politikai és gazdasági feszültség. De vájjon ez) a javulás el fog-e tudni vezetni a dunai népek együttműködéséhez? Diplomáciai csata a Dunavölgyében — írja a mi mozgalmas életünkről a „Times." A harcban nagy a tét: sok millió ember boldogsága. Mi a Dunavölgye lakói, úgy érezzük magunkat, mintha egy kis szigeten lennénk két hatalmas óceán összetalálkozásánál. Meg kett mentenünk ezt a szigetet — Isten adományából nekünk jutott csodálatos földrajzi egységet, meg kell mentenünk kezüníá harcával, agyunk csatájával Kelet és Nyugat elnyeléssel fenyegető óceántömegei ellen. Vájjon lesz-e elég erő szivünkben és karjainkban? Erő talán van elég, de hogy azt fel tudjuk használni, meg kell előbb szervezni. Minden szervezésnek alapja a a jogrend és aa igazságos elosztás. Hogy létre tudjuk hozni az erős dunavö'gyi szervezetet, jogrendet kell tehát előbb teremteni saját portánkon. E jogrend megteremtésénél talán hasznosan tudjuk felhasználni a „Pacta sunt servanda és a Ciausula rebus sic stantibus" örökérvényű igazságait. Vájjon ismerjük-e dunavölgyi népek — dunavölgyi diplomaták és politikusok — a nemzetközi jogot elméletber\ eléggé és alkalmazáuk-e a gyakorlatban megfelelően? A jognak ég az igazságnak sziklaszilárd kettős anyagából kell felépülnie szigetünkön a gtítnak. Hivatása történelmi lesz, építői a munkával a világtörténetbe írják bele neveiket. Feltüntek-e már napjainkban az építők, s vájjon — ha megjelennek az épiiők felismerjük-e, hogy ők az igaziak? Homo Danubicus. 19