Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 4. szám - Ausztria sajtója

Dorfforschung, organisiert die Kleinbesitzer in Genoissensdtoaften und auch im politistíhen Lében kam sie zn Worte. Ihr zusammenfassendes Organ ist dflei Zeitsicihrift „Hitel" und treibt kulturelle, kirchliche und wirtsclhlaftlich wissenisichaftliche Forschungsarbeit. Die neue Sieberbürgische Gen)öration beklagt nicht die Vergangiemheit, sondern ringt unter Kampf, Leiden, Arbeit und Entbehrungen um eine bessere Zukuft. Dr. Sándor Sármándi: Historische und kulturelle Selbststandigkeit Österreichs Auf die Fi-age der Selbststandigkeit Öste'rreichs können wir ohne Beleuchtung, der historischen Vergangenheit nicht antworten. Dies beweist der Umstand, dass das unabhangige Österreich bis Kari den Grossen und die Geschichte des Herrscherhauses Habsburg bis zum XÍÍL Jahrhundert zurückgeleitet werden kann. Dementgegen erscheint Preussen erst zu Beginn des XVII. Jahrhunderts in der : Geschichte und zwar auflsehr kleinem Gebiete. Aus dessen Wachsen ging die pangermanische Bewegung hervor. Das Bismarck, sche Reich hielt aber noch die Bestrebungen Österreichs in Ehren, wáhrend das Dkitte Reich diese vernichten will. Das Martyrium Dollfuss errang die Unabhángigkeit österreichs. '— Hernádi füb-rt der Essay die eigenen Geistesgrössen an. Die historische und kulturelle Selbststandigkeit ist daher unleugenbar. László Hámori, Mitglied der Internat. Law Association Der Gedanke das Humanismus im internationalen Recht. Der wohlbekannte Professor der Pariser Universitát, La Pradelle wies bereits vor 1G Jahren auf die Bedeutung des internationalen Ver. waltung'Si'efchtes hin. Das Bestehen dieses Rechtszweiges ist ein lebendes Dementi aller jener Behauptungen, welche1 im internationalen Recht nur das Kriegsrecht erblicken: die Rechtsnoimen der diplomatisohen und politischen Verwicklungen. Wir müssen um diesete, von Politik gesaubertes internationale Reclht kampfen, weil dies alléin im Standé sein wird die hautigen und künftigen Weltkonflikte zu lösen. Dr. Gusztáv Wittig, früherer jun. Prásident des LandesSzéchenyi Verbandes. Soziale Anschauung der ungarlschen Jugend Die ungarische Jugend fordert sociale Verantwovtung und sociale Gerechtigkeit. Zu dieser Erkenntnis wurde sie zum Teile durch ihr eigenes Schicksal. zum Teile durch die Verbáltnisse der breiten ungarisclhen Volkssehichten geführt. Die ungarische Jugend begiab isich in die ArbeiterviertelderVorstádteund unter dais arbeitende Volk der Dörfer und will ein besseres Los für sie erkámpfen. Die Tagespolitik ist nicht mehr ihr Hauptproblem, weil sie den Ausweg nur im sozialen Aufschwung des ganzen Volkes sieht. Dr. János Kertész, Sekretar der Ungar. Soziographischen Institutes: Das Hubertendorfer Volkserziehungsprogramm. Die Staatsmanner letzten Jahre: erkannten die in den Volksmassen des österreichisdhen Landes verborgene Kraft. Sie erachteten es als ihie Aufgabe die Kultur des Dorfes zu fördern. Das Hubertendorfer Volksbildungsheim bildet hiefür die Grundlage. Seirie Hauptrichtungen sind wirtschaftliche, kulturelle und geistige Erziebung. Es halt Vortrage, Festi ichkeiten ab, lásst Verlagwerke ersohiednen und dort erzogenen Bauernburschen und -Madchen werden auch zu berufenen Führern der Dörfer. Hauptmann László Erdős: Der polnische Marschall Dem auferstandenen Polen ist nach Verlust Pilsudski ein neues Haupt Rydz-Smigiy Edvard enstanden. Er hat neben Pilsudski die Kunst der Kriesfühmng und der Staatsleitung gelernt, Seine Persönlichkeit bietet Garantie dafür, dass die polnische Nation auch künftighin mit Erfolg für ihre Freiheit und Unabhangigkeit einstehen wM können. 1 A magyar ifjúság szociális szemlélete A közel mult egyik illusztris vacsoráján a még illusztrisabb előadó azzal kezdte beszédét, hogy az emberek arról, ami számukra kellemetlen, szeretnek nem beszélni. Majd utána hosszan beszélt korunk uralkodó eszméiről, a spanyol eseményektől a jobboldali diktatúrákig, különböző oldalról világítva meg őket. Csak egyet hagyott ki következetesen, a valamennyit 'elindító és 'háttemét képező: szociális kérdést. Nem vagyunk ,,forrófejű" fiatalok, ,nem vagyunk ,,gutgesint" ifjúság, mindössze az történt velünk, hogy ráeszméltünk és ráébredtünk szociális felelősségünkre és bele kiá ltjuk mindenki fülébe az uj köszöntést: szociális igazságot. A ^magyar ifjúság nem könnyen jutott el ehhez a meggyőződéshez. A ma ifjúsága tanulmányait igen nehéz anyagi körülmények között végzi, hogy mikor kemény i munka után elér ahhoz a pillanathoz, hogy diplomáját kézhez kapja, még árvább, még kitaszítottabb legyen, mint azelőtt. Hosszú évek kitartó munkájának minden eredménye a diploma negatívummá olvad össze kezében, melyre szükség 'van, ;de ami egymagában mit sem jelent az életben való elhelyezkedéshez. Meglepő-e, ha felismeréssé vált benne, hogy 'az a társadalom, mely kulturális fölényünk hangoztatása mellett modern iskolákat, internátusokat, egyetemeket épített számára, a diploma elnyerésével leveszi róla a kezét,/a diplomával ellátott ifjúság életben való elhelyezéséről megfeledkezett. így jutott el a szociális igazság fogalmához, mikor a kivezető út keresése közben azon vette magát észre, hogy felfogásában közelebb áll a segítségre szoruló társadalmi rétegekhez, mint azon réteg mai képviselőjéhez, melyhez képzettségénél és hivatásánál fogva tartoznia kellene. 1 -i A pécsi bányászok kenyérharcában egynek érzi magát a tárnákban levőkkel, mert a szociális igazságot az ő oldalukon látja állani. Kiáll érte ő,'a diák, mert nem elszórt'esetet, hanem egy felszámolásra ítélt rendszer áldozatait látja bennük. A magyar ifjúság elindult a külvárosok munkásnegyedei, a füstölgő gyárkémények világába, elindult a dunántúli falu, az alföldi tanya kérges kezű magyarjai közé, hogy elvigye oda fiatal optimizmu13