Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 11-12. szám - Középeurópakonferencia Prágában 1938-ban

A MAGYAR SAJTÓTUDOMÁNYI TÁRSASÁG A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG IFJÚSÁGI CSOPORTJA alapszabályainak jóváhagyása után, december hó 1. napján tartja első rendes közgyűlését. A választmány az elnöki tisztségre Hlatky Endrét, alelnökökül Bálás P. Elemért és Gárdonyi Albertet, főtitkárul Máté Károlyt, titkárként Riegler Imrét jelölte. A jogi szakosztály élére Egyed István, a történetiére Fitz József, a társadalompolitikaiéra Dékány István jelöltettek. — December 13-án lesz a Társaság első ünnepi ülése, melyen a pártfogó tagok beiktatása történik s Bálás P. Elemér egyet. ny. r. tanár székfoglaló értekezését olvassa fel: „Széchenyi és Kossuth hírlapi vitája és a sajtótudomány" címen. A Társaság gazdag programmjával s törekvéseivel minden bizonnyal rövidesen jelentős tényezője lesz a hazai tudományos életnek. ALFRÉD VON VSRDROSS, a bécsi egyetem világhírű nemzetközi jogi tanára november hó 16-án és 17-én két előadást tartott az osztrák-magyar kulturális egyezmény keretében a budapesti kir. M. Pázmány Péter Tudományegyetemen. Első előadása előtt Verdross professzort M a g y a r y Zoltán, a jog- és államtudományi kar dékánja üdvözölte, kiemelve azokat a szoros kapcsolatokat, amelyek az osztrák és magyar egyetemi élet között az évszázados együttműködés kifejlesztett. Verdross professzor előadásában a nemzetközi jogtudomány legidőszerűbb kérdéseinek egyikével, a „Peaceful Change" problémájával foglalkozott. Szavainak különös jelentőséget kölcsönzött az a körülmény, hogy a nemzetközi tudós világ éppen őt bízta meg azzal, hogy a tudományosság kollektív állásfoglalását megfogalmazza a nemzetközi jog dinamizmusa eme alapvető kérdésben. A „Peaceful Change" (helyzetek, szerződések, békés megváltoztatása a nemzetközi életben) tárgyalásánál példaként a paktumot és a békeszerződéseket veti fel. Világos okfejtéssel kimutatja, hogy a paktum 19. cikke gyakorlatilag alkalmazhatatlan. Ezután előadói művészettel a nuanceoknak egészen mesteri kezelésével rátér a szerinte helyes megoldási módra, amely a tudományos világba ma már mint Alfréd von Verdross legegyénibb megállapításainak egyike került bele. A megoldást szerinte „az alapokmány központ rendelkezése" a 15 cikk 4. bekezdése rejti magában. Második előadását az egyetem nemzetközi jogi szemináriumának ülésén tartotta meg Verdross tanár. A díszülést G a j z á g ó László meghatalmazott miniszter, rendkívüli követ a nemzetközi jogi szeminárium igazgatótanára nyitotta meg, művészi módon ecsetelve az osztrákság és magyarság egymást kiegészítő történelmi jelentőségű kultúrális küldetését a Dunavölgyében, majd néhány tömör szóval Verdross professzor tudományos munkásságát mutatta be. Verdross második előadásában a nemzetközi jog elméleti részének egyik legmélyebb rétegébe nyúlt bele. A nemzetközi jog forrásairól keletkezőben lévő új tanról szólt, amely a pozitivizmus túlhajtásainak reakciójaként a szokásjog és szerződés mellett forrás gyanánt ismeri el a civilizált nemzetek által elismert általános jogelveket is. Ismét csak saját mélyenszántó kutatásaira hivatkozhatott, amidőn bemutatta hol keresendők ezek a jogelvek, mennyiben érvényesültek már a múltban is. Mindkét előadás alkalmával igen szépszámú közönség jelent meg és ünnepelte előadása végén a Kelsen-iskola legmodernebb és legnagyobb reprezentánsát. Az egyetem tanárain és a hallgatóságon kívül mindkét nap képviseltette magát a budapesti osztrák kolónia is, mind hivatalos, mind társadalmi szervei útján. A résztvevő közönség körében Verdross tanár kedves közvetlensége, lebilincselően érdekes előadói művészete igen nagy hatást keltett. A Magyar Külügyi Társaság május 28-án, a parlament delegációs termében megtartott ünnepélyes elnöki tanácsülésen megalakította a társaság Ifjúsági Csoportját. A Csoport, melynek elnöke a javaslattevő vitéz técsői Móricz Kálmán huszárszázados, külpolitikai író lett, az alábbi célokat tűzte maga elé: a magyar ifjúság azon rétegének, mely az ehhez szükséges általános társadalmi műveltséggel és megfelelő idegen nyelvtudással rendelkezik, a külpolitikai tudományok, a nemzetközi élet összes vonatkozásai terén széleskörű és alapos tájékozottságot nyújt. Egyben francia, angol, német nyelven való vitában jártas szónokokat képez ki. Előkészíti a talajt ahhoz, hogy ha majdan a mai ifjúság vállaira nehezedik az a feladat, hogy hazánkat a nemzetközi élet fórumain képviseljék, ehhez megfelelő elméleti felkészültségű és a szükséges gyakorlati kellékekkel is rendelkező generáció áljon rendelkezésére. E célok felé intenzív tudományos munkássággal és sokoldalú nemzetközi kapcsolat kiépítésével törekszik. Előadásokat (eddig már tizet) rendez magyar, német, francia és angol nyelven, melyek témái a külpolitika és a nemzetközi kapcsolatok minden terére kiterjeszkednek. Az előadásokat vita követi, ugyanazon nyelven, amelyen az előadás megtartatott. Ez előadásokban párhuzamosan közéletünk és tudományos életünk vezetőférfiai is tartanak külpolitikai ismeretterjesztő előadásokat. Külföldi kapcsolatokat illetően pedig érintkezésbe lépett az Ifjúsági Csoport számos neves külföldi intézménnyel, ahonnan már meghívásokat is nyert, így többek között az angol királyi Külügyi Intézettől is. A külföldi kapcsolatokat kölcsönös előadócserével, cikk- és tanulmánycserével és élénk levelezéssel építi ki. A csoport további tevékenységét is figyelemmel fogjuk kísérni és érdeklődéssel várjuk eredményeit. TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK. Irta: Angyal Dávid (Budapest. A Magyar Tudományos Akadémia kiadása. 1937. 556 o-) A bécsi magyar történeti intézet nagynevű igazgatójának új munkája méltán keltett a megjelenés óta eltelt rövid idő alatt is igen nagy feltűnést a szakkörökben. Különös aktualitást kölcsönöz Angyal professzor e kötetben összefoglalt tanulmányainak az a tény, hogy mintegy 150 oldalon át 5 tanulmányban behatóan foglalkozik Széchenyi Istvánnal is. Ma, amikor Széchenyiről és a magyar politikai mult többi nagy alakjáról napirendszerűen jelennek meg regényes életrajzok, szükséges és kívánatos, hogy ismételten tudós tegye forráskutatással egybekötött komoly vizsgálat tárgyává a regényes élerajzban felvetett és társadalmi (körökben nagy portfelverő problémákat. A kötet többi tanulmánya sorából Bethlen Gáborról, Ocskayról, II. Rákóczi Ferencről, Batthyány Lajos grófról és Riedl Frigyesről írt pompás kis történelmi esszék magaslanak ki. Hámori László. A marosvásárhelyi találkozó teljes anyaga a Láthatárban. Az erdélyi magyar fiatalság példadó nagy összefogásának szenteli novemberi számát a Láthatár kisebbségi szemle. Közli a találkozó résziebes és hivatalos anyagát, ezenkívül pedig a nagyfontosságú találkozó magyar, román és német sajtóvisszhangját. A Láthatár új száma ismét bizonysága annak, hogy ez a folyóirat milyen fontos és nagy küldetést végez a magyar nemzetrészek közötti szellemi hídverés munkájával. A folyóirat megrendelhető; Budapest, VII., Baross tér 15. 20