Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - A tett-azonosságról

i2 _ szerződéseknek a revíziója, valamint az is, hogy a rabmunka a lehelő leg­nagyobb mértékben a tisztviselői kar könnyebb megélhetésére fordíttassék. Evvel a börtönügy terén is oly reformokat létesítünk, a melyek üdvös hatá­sukat talán már a legközelebbi jövőben éreztetni fogják. Sürgős szükség volna erre a mostani időben azért is, mert nekünk minden téren azt az eszmét kell szolgálnunk, hogy a gazdasági exisztenciákat lehetőleg megerősítsük. A fiatalkorúak javítása kérdésében, annak eredményében az utóbbi időben bizonyos fokú hanyatlás állott be, a mit szintén kapcsolatba kell hoznunk a háborúval, mert hiszen — mendjuk ki egészen őszintén és nyíl­tan — a háborúval mindig együtt jár az erkölcsöknek bizonyos eldurvulása. A felügyelet hiánya, a mi szintén a háborúból ered, szintén nagy mérték­ben járult hozzá ahhoz, hogy a fiatalkorúak javításában nem látjuk a kellő eredményeket. Ezért a javító-nevelés intézményét különösen abban az irány­ban kell fejleszteni, hogy abban az individuális nevelés elvei érvényesüljenek. Kun Béla államtitkár. A király Kun Béla igazságügyminiszteriumi miniszteri lanácscsnak, az Országos Hadigcndozó Hivatal alelnökének, az államtitkári címet adományozta. Széles körökben teljes érdemük szerin is­méit értékes szolgálatainak méltó jutalmazása ez a kitüntetés, a mely díszes megkülönböztetéssel emeli a modern büntető jogszolgáltatási irányok egyik legkiválóbb tudománves képviselőjét a hivatali rangok legjelentősebb fokára. Kun Béla nevéhez fűződik a javítónevelés racionális rendszerének meghono­sítása, a melyéri avatott tollal és lankadatlan munkával küzdött éveken át. Az embermentést, a mely a véres háború nyomán az egész állami admi­nisztráció vezető gondolata lett, ő maga már régen a legfontosabb állami feladatnak hirdette és sikert ért el csendes, kitartó munka képében kifejtett propagandájával nemcsak a minisztérium falai között, hanem az egész magyar társadalom körében is, a melynek minden rokoncélú apparátusát kiváló szervezőképességével a fiatalkorú bűnösök, vagy erre hajlamosak meg­mentésének szolgálatába tudta állítani. A Gyermekvédő Liga vezetésében, a melynek egyik alapítója, előkelő szerepe van, fejlődésének nem egy fontos részlete fűződik az ő nevéhez. Több maradandó értékű munkával gyarapí­totta nagy hozzáértéssel mívelt kedvenc matériáját. 1915-ből való a dr. Láday István tarss7;rzősége melleit megjelent nagy összefoglaló munkája, a mely a „Fiatalkorúak kriminalitása ellen való magyarországi küzdelem" kérdését dolgozza fel a laikusnak és a szakembernek egyaránt élvezetes, inslrukciós formában. A külföld tájékoztatására való a még előbb, 1900-ban a párisi világ­kiállítás számára francia nyelven is megjelent ismertetés, a mely az összes hazai gyermekvédelmi intézmények leírását nyújtotta. A külföldi rokencélú intézmények fejlődését állandóan figyeli, vezetőikkel folytonos érintkezésben igyekszik lenni. A mikor 1913-ban Londonban nemzetközi kongreszusió. gyűltek össze a világ szakférfiai, a magyar kormány képviseletével őt bizta meg. Az a beszámolója, a melyet a fiatalkorúak bírósága körül működő állami és társadalmi funkcionáriusok továbbképzését szolgáló tanfolyamon tartott, az 1911. évi gyűjteményben jelent meg, 1911-ből való ugyaníly .n praktikus célú hasznos dolgozata is, a melyben a „Fiatalkorúak támogatására hivatott hazai jótékonycélú intézmények" egész anyagát gyűjtötte össze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom