Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - A tett-azonosságról

39 3. Egy még nem kellőképen tisztázott büntetőjogi intézmény a tárgya Coulin Alexander ,,Die Wüstung" Zeitschr. f. vergl. Rechtswiss. XXXII. k. 326. és köv. old. c. dolgozatának, A Wüstung lényege a vagyonösszesség vagy egyes vagyontárgyak megengedett elpusztítása, a birtoknak valamely meg nem engedett cselekménye következtében. Célja tisztázatlan, gyakran a bosszú mutatkozik kizárólagos célul. Nemcsak szökevények és távol levők ellen alkalmazzák, hanem felsőbbségi rendeletek elleni engedetlenség esetében is. Büntetési jellege félreismerhetetlen. Már korán lép fel önálló büntetésképen is. Egyes jogokban halálbüntetéssel, száműzetéssel vagy birságai kapcsolatos. Ilyenkor megváltható vagy csak nem fizetés esetében áll be. Az intézmény leginkább a 797. évi szász kapitularéban és az észak- és nyugatgermán jogforrásokban szerepel. 4. Hoegel Hugó, kinek széles alapra fektetett munkája az osztrák büntetőjog történetéről az 1905. évben megjeleni második kötettel félbeszakadt, a munka folytatásáról lemondott és a további jogfejlődésnek már csak egyes töredékeit szándékszik feldolgozni. Ennek az elhatározásának a folyománya a „Freiheitsslrafe und Gefángnisswesen in Österreich von der Theresiana bis zur Gegenwart" (Graz- u. Wien, Moser 1916. 153. old.) c. munkája, mely azonban messze tűlhaladva a történeti keretet, szerzőnek a szabadságbüntetésre és annak végrehajtására vonatkozó nézeteit is tartalmazza. D.. Heller Erik az igazságügyminisztériumban alkalmazott kir. törvényszéki biró. TÖRVÉNYHOZÁS. A letartóztatások és a bűnügyi értékhatár ügyében kiadoti igazsagügyminiszteri rendeletek. Az igazságügyminiszlei ?z egyem szabadság védelmére két fentes rendeletet küldött az összes főügyészségeknek. A kél rendelet, a következő: A letartóztatások korlátozása. A 45.000 1917. I. M. III. számú rendelet felhívja az ügyészségek figyelmét, hogy ,,az egyéni szabadságnak a jogerős büntetőítélet előtt való k tartóztatásában rejlő súlyos korlátozása az elkerülhetetlen szükség esetére szoríttassék." A szabadságtiszlelet követelménye, hogy az ügyészség mindenkor cgvtniesítve éríékclje azokat a körülményeket, a melyek az előzetes fogság indítványozásának alapjául szolgálhalnak és ezt kizárólag csak akkor szorgalmazzák, a mikor a szabadlábon való meghagyás a bűnvádi eljárás célját meghiúsíthatja. A szökés és a büntetés előrelátható nagysága csak együttes fenforgás esetében szolgálhat törvényes ckul az előzetes fogság elrendelésére. A bűnvádi perrendtartás rendelkezései világosan megjelölik, hogy körülbelül öt évi szabadságvesztésnél súlyosabb bűncselekmények estiében lehet csak előzetes letartóztatást indítványozni. Azonban ma az ügyészségek tüzetesebb indokolás nélkül is még vétség esetében is inditványoznak előzetes letartóz-