Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - A tett-azonosságról

32 elleni eröszakot, gyújtogatás ölési szándé kból a BTK. 424. §ának 1. pontja értelmében: gyilkosság;) — vagy amikor azon bűncselekmény különböző minősített esetei együttesen forognak fenn (visszaeső tolvaj tűzvész szinhelyén fegyveresen lopást követ el a szolgálatadója sérelmére;) végül az alternativitás eíete, amidőn egy cselekményre különböző törvényhelyek vonatkoznak, de egyikük sem menti ki teljesen delictumosus tartalmát; az a szakasz alkalmazandó tehát, mely a tettesre nézve a kenkrét esetben a legterhesebb (erőszakos nemi közösülés 14 éven alóli leányon elkövetve). A törvén/halmazat esetében e szerint mindig csak egy bűncselekmény s nem bühalmazat forog fenn.' Eszmei halmazat Baumgarten szerint nincsen s ennélfogva a BfK. 95. §-át a gyakorlatban mellőzni kellene; mert a mikor „valamely cselekmény" a törvény több rendeletét sérti, a bűncselekmény olyankor is annyi lehet (ha t. i. nem törvényhalmazattal állunk szemben), ahány törvénysértés forog fenn. A „cselekmény" ugyanis, mely itt — a BTK. 95. §-ában — ,(bűncselekményinek értendő, nem a fizikai aktust jelenti csupán, a melynek egysége vagy többsége büntetőjogilag közömbös, hanem a bűncselekmény, vagyis a „büntetendő akaratelhatározás megvalósításának és a büntetendő tényálladék előidézésének egységét.'"' A ki férjes nővérével erőszak alkalmazása mellett nemileg 7 „Ki tagadhalná, — kérdi Baumgarten, — hogy tisztán csak a tett fizikai elemeit tartva szem eiőtt, valamely árú elrejtése és kereskedelmi könyvek meghamisítása, ingó dolog elvitele tltulajdonítási szándékkal és annak megszerzése a tolvajtól ép oly különböző természetű cselekvőségek, mint a lopás és a magánokírathamisílas elkövetési cselekedetei? Mi az oka tehát annak, hogy a jogban járatos biró az előbbi két példában a telt azonossága iránt nem lesz kétségben, és a harmadiknál a vád és ítélet tárgyát különbözőnek fogja találni?" — Erre a kérdésre mi azt feleljük, hogy mert a két első példában azonos jcgérdeksérelem szerepel. Baumgarten szerint, a ki az adott esetekben is a törvényhalmazat egy típusát (a subsidiaritást) látja, a tettazonosság azért forog fenn, mert ,,az ítélőbíró által konstatált dolus oly természetű, hogy a vádbeli tett belső eleme helyett és nem mellette előfordulhat." — De miért fordulhat elő egyik a másik helyett? Mert a két különböző dolus ugyanazon jogi érdek megsértésére irányul. 8 Baumgarten: Büntetőjogi tanulmányok. I. kötet: „Bűnhalmazat." Azok az esetek, melyekben rendszerint eszmei bűnhalmazatot szoktak megállapítani, Baumgarten szerint vagy anyagi bűnhalmazatok, vagy nem bűn-, hanem törvényhalmazatok. Ha consumtio vagy alternativitás forog fenn: tiir\invhalma7atok, egyébként bűnhalmazatok,