Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 9. szám - A vétlenség, mint a jogtalanság kizártságának ismérve

316 kapcsolatos büntetőjogi alakzatoknál, hogy a feláldozás megment­hetőségi feltételéül kifejezendő, hogy a tettes az eredményt előre nem láthatta, minek folytán cselekménye nem büntetendő. Mindezek folytán a törvény e részének a szövegét akként szerkeszteném meg, hogy: amennyiben a tettes a cselekmény el­követésénél az eredményt előreláthatta, annyiban és csakis ak­kor, büntethető: ha a megmentett érdek kisebb a feláldozott ér­dekben esett sérelemnél; vagy ha a megmentett érdek egyenlő v^agy nagyobb ugyan a feláldozott érdeknél, de a feláldozott ér­dekben esett jogsérelem a veszély elhárittatása szükséges sére­lemnél nagyobb volt. Ha a tettesnek az eredmény tekintetében a cselekmény elkövetésekori előreláthatóságát kikapcsolnánk s arra az álláspontra helyezkednénk, hogy pl. a végszükségi cselekmény csak akkor hajtható végre, ha a megmentendő érdek nagyobb (vagy aránytalanül nagyobb) a feláldozott érdeknél, felmerülhet az, hogy az érték-arány vitás lesz. Ez esetben tehát az elkövetés­kori előreláthatóság kikapcsolásával való szabályozásnál maga az egész szabályozás fölösleges volna, mert a veszély másként való kiállására vonatkozó kötelesség megállapítása nem a törvény által megállapított kötél sssége, de a biró által utólagosan, az ér­tékarány nyugodt megállapításából folyó kötelessége lenne a tettesnek. Hogy azonban e szabályozás ne birói, de törvényi lehessen, csak ügy érhető el, ha az eredménynek a cselekmény elkövetése­kori előreláthatóságát kiemeljük, mert ezáltal a bíró számára normaliter adva van, hogy mennyiben irható a cselekmény a tet­tes terhére; s ha hátrányára nem róható, akkor vétlen, büntetlen, nem jogtalan. V. A mi BTK.-ünk 80. §-a azt az esetet foglalja magában, ami­kor a jogos érdekösszeütközésnél a proporoionalitás korlátjára nincs szükség. Itt az életveszélyből való menekülésről van szó. A törvény szövege nem is érinti a proporcionalitást; arra itt szük­ség nincs is, mert lehet-e életveszélyben az átlagemberre azt bizo­nyítani, ho£y nem félt, nem veit megijedve vagy megzavarodva, tehát, hogy előreláthatta, hogy a veszélyből kisebb érdek fel­áldozása árán is menekülhetett, mint ahogy épen menekült. A 79.

Next

/
Oldalképek
Tartalom