Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 9. szám - A vétlenség, mint a jogtalanság kizártságának ismérve

uo feltételek által nyújtott jellemvonás a szükségállapot sajátja. De — amint mondottam — bár ezek felvétele nem árt, azok el is hagyhatók, ha a szükségállapotban szenvedőt annyiban tesszük teleléssé, amennyiben az eredményt előre láthatta a cselekmény alkövetésekor (A szükségállapot u. i. pillanatszerű tartama alatt késztet cselekvésre.) Ha pedig a tettes az eredményt előre nem láthatta, (amiből a vétlenség tolyik), akkor is felmentendő, ha az eiedményt másképen is el lehetett volna hárítani, ha az nem fenyegetett közvetlenül — (csupán a tettes előtt volt ez közvetlen, amit szupponál az előre nem láthatása a közvetlenül és nem közvetlenül beálló eredménynek; pl. vélt végszükségnél; — a magyar JÖTK. 80. §-ánál, hol életveszélyben az átlagemberre nem lenét bebizonyítani, hogy nem félt, nem ijedt meg, vagy mm volt megzavarodva; — a lelki energia növekedési többletével kapcsolatos büntetőjogi alakzatoknál, stb.), Mindezekből latiiatjuk, hogy a vétlenséggel kapcsolatos kérdések mennyire érdeklik a jogtalanságot kizáró okok egész körét. Nézet sm szerint a jogtalanságot kizáró okok egyikét, vagy egynek valamelyik jellemvonását lehetlen anélkül szabályozni, hogy a rokonkérdések, tehát a jogtalanság kizártsága (positive: a jogszerűség] minden kérdése: a szükségállapoton kivül a jogos Védelem, ellenállhatatlan erő s a jogszerűen véghezvitt bűncselekmények kérdése, együttesen szabályozásra kerüljenek. S épen azért, hogy a vétlenségnek már fentebb említett beállítását indokoljam, ide iktatom igénytelen tervezetemet, mely a vétlenségnek, mint a jogtalanság kizártságának ismérvére vonatkozó álláspontomat is kifejezésre juttatja, amellyel kapcsolatban azonban jelenleg csupán a vétlenségre vonatkozó nézetemet óhajtom adni: 1. §. Jogszerű — a jogos cselekvésen kivül — a jogvédelemre érdemes társadalmi felfogás szerinti cselekvés. A cselekmény jogszerűsége a büntetést kizárja. 2. §. A jogszerűen összeütköző érdek megmentése végett bárki által elkövetett cselekmény jogos. 3. §. Jogos a cselekvés azon az oldalon, amelyiken az érdeknek az összeütközés folytán megtámadott vagy védelemre szorult volta vétlenül keletkezett. Ha az összeütközés vétlen keletkezése egyik félnél sincs kizárva, mindkét oldalon jogos lesz a cselekvés,