Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 9. szám - A házasság büntetőjogi védelmének kérdéséhez

303 talán meg nem felelő, c i-j^aoiú ér káros következményeket előidézhető házasságot megkössék, pusztán az említett erkölcsi kényszer erejénél fogva, annak hatása alatt. Mi lesz a helyzet már most akkor, ha az eljegyzés és házassági ígéret felbontása, illetve be nem tartása — büntetendő cselekményként minősíttetvén, pénz, illetve szabadságvesztés büntetéssel (amint Buday tervezi) sújtatnék? Szemben áll egymással egyfelől az egyéni és társadalmi érdek azon postulátummal, hogy a mindegyik félre hátrányos, s tulajdonképeni alapját és célját nélkülöző házasság meg ne köttessék, — másfelől a törvény, amely ez esetre a bűncselekmény és büntetés diffamatióját helyezi kilátásba! Az emberi pszihikum tulajdona, hogy a megvalóközelebb fekvő motívumok nagyobb nyomatékkal esnek mérlegbe, mint azok, amelyeknek bekövetkezte szintén bizonyos ugyan, azonban csak egy távolabbi időpontban. — S minthogy ekkor már nem csak egy látszólagos és erkölcsi, hanem ténylegesen létező körülmény áll szemben a házasság szabadságával, felruházva az állam minden hatalmával, s a büntetés minden szégyenével, úgy nem lehet kétséges, hogy a „libertás matrimonii" meg fog semmisülni ezen sokkal súlyosabb és időbelileg is közelebb fekvő ellen motivum erejével szemben, s az egyén inkább fogja választani azt a lehetőséget, amely szintén hátrányokat rejt magában, amelyeket azonban vagy még nem lát, vagy ha fel is fedezett, azok bekövetkeztétől egyelőre nem tart. Különösen kétségtelen ez egyes társadalmi osztályoknál, amelyeknél a becsületnek féltékenyen való megőrzése, mint feltétlen egyéni és társadalmi követelmény szintén hozzájárulna ahhoz, hogy a lehető cselekvési módozatok közül a választás az említett módon történjék. Ez volna tehát az eredmény, amelyet a házassági igéret megszegésének poenalizálása társadalmi téren eredményezne. III. Hogy azonban nem csak a szociálpolitika szempontjából nem indokolt ezen javaslat megvalósulása, hanem — jogbölcseletileg is — nélkülözi a megfelelő alapot, szintén ki fogom mutatni. Elsősorban a legeiül anticipált, s valamely cselekményt deiiktummá minősítő ismérveket összefoglaló definició némely irá-