Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 8. szám - Adalékok Biharvármegye XIX. századeleji fenyítőeljárási gyakorlatához. [1.r.]

TARTALOM. BÜNTETŐ JOG TÁRA. Oldal Vitriollal! való leöntés nem a BTK. 303. §-ában meghatározott, a 305. §. szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettét, hanem a 309. §. első bekezdésének első tételébe ütköző mérgezés bűntettét álla­pítja meg. — A teöntésre használt vitriol, az alkalmazás módját tekintve, nem életveszélyes, csak ártalmas szer. — — — — 241 A praemeditációnak nem feltétele, hogy a tettes hosszabb ideig foglal­kozzék az elkövetendő cselekmény gondolatával. Az előre meg­fontolás aránylag rövid idő alatt is beállhat, feltétele csak az, hogy a gondolat megfogamzásától a cselekmény elkövetéséig tet­tesnek módjában álljon hidegvérrel megfontolni cselekményének súlyát és következményeit, továbbá, hogy az elhatározás az érte­lem munkájának az eredménye tegyen. — Erős felindulásnak kel­léke, hogy tettes közvetlenül a cselekmény elkövetése előtt oly erős ingernek legyen kitéve, mely az elhatározási képességet csökkentő felindulás kiváltására alkalmas. — — — — — 243 Az erős felindulásnak mint minősítő oknak megállapítása elvileg nem zárja ki, hogy az erős felindulás nagyobb foka enyhítő gyanánt is méltányoltassék. — Harminc év előtt elszenvedett büntetések sú­lyosítót nem képeznek. — Nem állapítható meg jogos védelem annak javára, ki megöli az őt ostorcsapásokkal támadó egyént. 245 Erős felindulás állapíttatott meg a házasságon kívül született csecsemő gyermekét megölt anyával szemben, ennek szégyenérzetére s arra való tekintettel, hogy a gyermek születésétől kezdve folyton beteg volt, a gyermek vá dlott tej hiánya miatt éhezett, sirásávall ugy vádlottat, mint ennek munkatársait éjjeli nyugalmuktól!' megfosz­totta, ami miatt utóbbiak folytonos panasszal és szemrehányás­sal illették vádlottat. __________ 247 Házi fegyelem gyakorlatában elkövetett testi sértés esetében a bíróság vizsgálni tartozik, hogy sértett adott-e okot a házi fegyelem gya­korlására. A BTK. 313. §-ának alkalmazása tehát feltételezi azok­nak a tényeknek megállapítását, mikből a házi fegyelmi jog gya­korlásának jogszerűségére következtetés vonható. Ennek elmu­lasztása miatt megsemmisítés és uj eljárás elrendelése. — — 249 Erőszakos nemi közösülésnél nem súlyosító, hogy a cselekmény 14. életévét be nem töltött leányon követtetett el. — — — — 249 Az erőszakos nemi közösüléssel okozott testi sértés abba bele olvad akkor, ha a testi sértést maga a közösülés aktusa okozza. EUienben anyagi halmazat létesül, ha tettes az ellenállás leküz­dése végett bántalmazza a nő testét. — —• <— — — — 251 A BP. 13. §-a szerinti sértett, s az anyagi büntetőtörvény szerint ma­gáninditványtételre jogosult sértett nem azonos, egymást fedő fogalmak. — Erőszakos nemi közösülés és szemérem elleni erőszak miatt, a sértett nő férje magáninditványt nem tehet. — 251 A kerítés csak az esetben büntethető a BN. 46. §. 4. bekezdése 2. té­tele szerint, ha vádlott a nőt bordélyházban vagy hasonló üzlet­ben elhelyezés végett külföldre szállítja vagy szállíttat ja. Ameny­nyiben e feltétel fenn nem forog, a kerítés bűntette a BN. 45. §-a eseteiben is a 46. §. 1—3 bekezdése szerint büntetendő. — — 254 Lopás miatti vád esetében a jogtalanság tudatának hiánya miatt fel­mentő ítélet hozatott, mert vádlottat az elvett ingóságokra tör­vényes zálogjog illette meg. — — — — — — — -— — 256

Next

/
Oldalképek
Tartalom