Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - A visszaható erő az anyagi büntetőjogban

14 végpusztulástúl megmentenek, a reactionak örök törvénye szerint minden órában ezrek nyomorúságát szülik".' De nem kell annyira visszamennünk. Az 1868 : XXXI. t.-c. alkotása idején az uzsorát éppen nem tekintették gazdaságilag káros cselekménynek, erkölcsileg netalán kárhoztatandó voltát pedig a gazdasági érdekkel szemben közömbösnek vették. Akkori nemzetgazdáink azt tanították, hogy a tőkét mindenképen forgatni kell, ez az ország érdeke. A törvény alapelvei a képviselőházban egyhangú helyesléssel találkoztak. Tárgyalása alkalmával azt mondotta Horváth Boldizsár igazságügyminiszter — csak öt kívánom idézni, — hogy a régi uzsoratörvények rendszere „teljesen lejárt"; az új szellem nevében követelte, hogy ,,az általános szabadság áldásaiból a pénz- és tőkeforgalom se maradjon kirekesztve '.'" A ki e törvény uralma alatt magas kamatra értékesítette tőkéjét, az nemcsak törvényes tilalom ellen nem vétett, de az ország törvényes képviseletében uralkodó szellemmel összhangban cselekedett. A gazdasági „norma" a tőkeforgalom tekintetében ma más és azt hiszem helyesebb; de a közfelfogás ily változásának még csak sejtését is csak rendkívüli elmékben tételezhetjük fel; az átlagos embert nem lehet büntetni azért, hogy a közgondolkodás e változását előre nem látta. Bizonyára nem lehet mondani, hogy minden meg van engedve, a mit a törvény nem tilt, bár a francia forradalmi törvényhozás még ezt is törvénybe iktatta;" de a tétel ellenkezője még távolról sem igazolja a törvénybe nem ütköző tett büntetését. Kár ezen elv egyszerűségét azzal bonyolítani, hogy büntetési rendszerünknek még csak képzeletben élő esetleges változásaira hivatkozunk. Ezt teszi Angyal úr, midőn arra utal (64. I.), hogy a vissza nem hatás lehetetlenné teszi a határozatlan elítélés rendszerének megvalósítását. Tudjuk, hogy ez az eszme ezidőszerint még súlyos szabadsági és alkotmányos aggodalmakkal találkozik. Nálunk való meghonosítása egyelőre alig várható. De ha behozatnék is: a megoldás ugyanaz lesz. Ha súlyosabb a határozatlan büntetés — a mire nézve alig lehet kétség, — akkor a törvény nem fog visszahatni, mert nincs ok e 31 Széchenyi, Stádium (1833.) 78. L. •••• Az 1865-iki képviselőház Naplója, 10. k. 131. 1. Déclaratíon des droits de l'homme et du citoyen, Art. V. Tout ce qui n'est pas dcítndu par la loi ne peűt étre empéché-