Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 8. szám - A HVM. 16. §. 1. bekezdésének értelmezése. [1.r.]

283 kir. törvényszék öt tagból alakított tanácsának ítélete ellen „semmiségi panasznak van helye, mely felől a kir. Curia határoz." Bár a törvény ezen rendelkezésénél fogva az öttagú föíárgyalási tanács által I. fokon elbírált ügyek II. fokú elbírálása más bíróság hatáskörébe tartozik, mint a háromtagú tanács által I. fokon elintézett ügyek II. fokú elbírálása, vagyis a két tanács felebbviteli fórumai között, — ezek egyike a kir. Curia, másika a kir. ítélőtábla lévén, — valóban hatásköri különbség forog fenn, és igy ezen rendelkezés a felebbviteli bíróságok tekintetében hatásköri szabály jellegével bír, — mégis ezen körülményből magára az I. fokon eljáró öttagú és háromtagú főtárgyalási tanácsok hajtáskörére, illetőleg azok egymáshozi viszonyára vonatkozólag következtetést vonni egyáltalában nem lehet. A perorvoslat eltérő alakja és a felebbviteli fórum különféle volta az elsőfokon ítélkező bíróság hatáskörével törvényszerű összefüggésbe ugyanis nem hozható, mivel a BP. ilyen szigoru-köitött rendszert nem teremtett. Amit legjobban illusztrál az a körülmény, hogy a BP. 556. §-ának 3. bekezdése értelmében: a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a kir. törvényszéknek másodfokon hozott Ítéletei ellen bejelentett semmiségi panaszt eredetileg a kir. Curia bírálta el, s ámbár az 1907. évi XVIII. t.-c. intézkedése folytán ezen semmiségi panaszok elbírálására a kir. Ítélőtáblák lettek hivatva, ez a változás az elsőfokon eljáró kir. járásbíróság, vagy a másodfokon eljáró kir. törvényszék hatáskörére egyáltalában semmiféle visszahatást sem gyakorolt. Sőt a BP. maga is, a 381. §. második bekezdésében foglalt rendelkezésével, példát szolgáltat arra, hogy a kir. törvényszék ítélkezése esetében is ne felebbezésnek a kir. ítélőtáblához, hanem semimiségi panasznak a kir. Curiához (az 1907 : XVIII. t.-c. 14. §-ának életbelépte óta pedig a kir. ítélőtáblához) legyen helye. Vagyis, habár a BP. eredeti rendelkezései szerint a felebbvitel formái és elbírálási fórumai az I. fokon ítélkező bíróság után igazodtak is, ez az igazodás — éppen, miként a szervezet — az I. foken ítélkező brrcság mindenkori hatáskörétől elvontan lett megállapítva, ennélfogva a BP. felebbezési rendszere nem oly jellegű, melynek alapján a felebbvitel tekintetében egymásnak alá- és fölérendelt bíróságok hatásköre szükségképen egymásba