Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 8. szám - A kir. ügyészség szervezetének reformjáról. A Magyar Jogászegylet 1918. március 23-iki teljes ülésén tartott előadás

268 az országban, addig mégis a gyakorlat szerint megilleti őt az ügyészek semmiségí panaszai íölött való rendelkezési joga, amely jog végeredményben mégis csak a váddal való rendelkezés joga, ami csak felettes hatóságot illethet meg. Ha tehát most a koronaügyészséget tényleg beállítjuk az ügyészség szervezetébe, mint ennek fejét, akkor csak egy olyan helyet és szerepet biztoisitunk neki, amely öt — a fentiek szerint elismert vádhatósági mivoltához képest — valóban megilleti. Mit mondanak a budapesti kir. ügyészségnek tagjai? ,,A szervezet egységének és oszthatlanságának teljességét abban látjuk s ennek megvalósítását az ügyészség jogászi működésének egységessége érdekében kivánatosnak is tartanok, ha az igazságügyminiszter utasításadási joga helyébe a koronaügyész utasítási joga lépne." Az uj törvényben ki kell tehát mondani azt, hogy az ügyészség ugy a bíróságtól, mint az igazságügy minisztertől független. A kir. ügyészség szervezetének feje a koronaügyész, aki az alája rendelt kir. főügyészségeknek és kir. ügyészségeknek a hatáskörükbe eső ügyek tekintetében kötelező utasítást adhat. Bár perjogi kérdéseket behatóan tárgyalni itt nem akarunk, mégis véleményünk szerint a koronaügyósz hatáskörének ezen kiterjesztése lefelé nem érinti szükségképen az ő jogállását a kir, Curiával szemben, amelynek tárgyalásain ő ezután is maradhatna csupán véleményező hatóság. Az igazságügyminiszter ezután is jogosítva volna bizonyos az államérdeket érintő bűncselekmények megtorlása céljából a bűnvádi eljárás megindítását szorgalmazni a koronaügyész utján, akire azonban az igazságügyminiszter kívánsága nem kötelező. A koronaügyész azután, aki távol áll a politikától, megfontolás tárgyává teszi az ilyen megkeresést, tárgyilagosan s épen ezért igazságosan mérlegeli a szóban forgó bűncselekményeket s ennek eredményéhez képest jogi meggyőződése szerint vagy megfelelő eljárásra fogja utasítani az érdekelt kir. ügyészségeket, vagy pedig értesíteni fogja a minisztert arról, hogy az általa kivánt irányban intézkedéseket nem tehet. Ez az utóbbi eset különben előreláthatólag nem is fog bekövetkezni, mert vagy a koronaügyész fogja méltányolni a miniszter kérését és ennek in-