Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 8. szám - A kir. ügyészség szervezetének reformjáról. A Magyar Jogászegylet 1918. március 23-iki teljes ülésén tartott előadás

263 szervezeti törvények a bdrói hivatás számára szükségeseknek találtak, A BP. meghozatala után nem tartható tehát fenn a kir. ügyészség hivatásának olyan meghatározása, a minő a tervezet 44. §. első bekezdésében van, s mely azt egy admunistrativ közegkent állítja oda, fianem igenis aképen kell a kir. ügyészségnek iogalmát meghatározni, Hogy ez a megnaiározas kidomborítsa enneiK a hatóságnak igazságszolgáltatási jelleget s azt a íönivatasat, melyet a nf. óó. §-a jelöl Ki, t. i. a vaa népviseletét. Leginkább kihívja azonban a bírálatot a tervezet 44. §-a második bekezdésének az a kijelentése, hogy az ügyészségek. . , az igazságugymiimszternek vannak alárendelve, aki a kir. ügyészségnek kötelező utasitást adhat." Mit mond erre nézve az indokolás? Azt, hogy az alárendeltségi viszony megtelel a mai törvénynek (1871 : AXAlil. t.-c. 5. §.j és az ügyészség helyes szervezéséből lolyik: az alárendeltségi viszonyból pedig következik az, hogy az igazságügyminiszter az ügyészségnek kötelező utasítást adhat. Ez eddig sem volt vitás és az igaz ságügy miniszterek az utasítás adást állandóan gyakorolták is, a tervezet tehát csak a meglevő és önként értetődő helyes szabályt iktatja törvénybe (241. l.J. A tervezet ezek szerint a kir. ügyészség szervezésének egy olyan módját jelenti ki magától értetődően helyesnek és vitán felülinek, amely szervezés a jogirodalomban szinte a ministére public recipiáiása óta napjainkig állandó és heves vita tárgya. Kétségtelen dolog, hogy igen sok hive van a jogirodalomban az igazságügyminisztertől iüggő ügyészség intézményének. Sőt van olyan író is — nem kisebb, mint Gneist Rudolf —, aki nem elégszik meg azzal, hanem azt kívánja, hogy ügyészség két minisztertől, az igazságügyi és a belügyminisztertől függjön. Gneist (Vier fragen zur deutschen Strafprocessordnung) azt a függetlenséget, melyet Szászországban és Braunschweigben élvez az ügyész — ellenmondásban levőnek látja a rendőri hatalom szükség s z erü moz gékonyságával. Különösen két főérvvel szokták támogatni annak szükségét, hogy az ügyészség az igazságügyminísztertől függjön. Az egyik érv az, hogy a kormánynak, mint az állami képviselőjének, meg kell adni a jogot arra, hogy egy nézete szerint büntetendő cselekményt üldözzön és bíróság elé vigyen, — vi-