Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 8. szám - A kir. ügyészség szervezetének reformjáról. A Magyar Jogászegylet 1918. március 23-iki teljes ülésén tartott előadás

259 Ez a magyar kir. ügyészség függőség szempontjából roszszabb helyzetben van, mint a francia mínistére public. Bár az ügyész Franciaországban sem mérlegel egész szabadon, mert függ elöljárójának és az igazságügymániszternek utasításától, söt a cour d'appel is kötelezheti a vádemelésre, mégis akciószabadsága hasonlíthatlanul nagyobb. Ami mindenekelőtt a cour de cassatíon mellett működő procureur generált illeti, ez a semmitőszékhez felkerült ügyekből kifolyólag a felebbviteli Króságck (cours d'appelek) procuratoraival véleményét közölheti s eljárásukra észrevételt tehet. Ez a jogkör nálunk a koronaügyészt nem illeti meg. ő észrevételeit csak az igazságügyminiszterhez tett feljelentés utján juttathatja kifejezésre. Ha a semímítőszék mellett működő avocat generál (koronaügyészhelyettes) nem helyesli a főnökének álláspontját, — nem köteles azt a semmitőszék előtt képviselni s ilyenkor a procureur generál vagy egy más helyettest küld a tárgyalásra, vagy maga megy el arra. Ha a felebbviteli biróságok (cours d'appel) mellett működő avccat generál vagy substitutnek (főügyészhelyettesnek) van főnökétől eltérő nézete valamely teendő indítványra nézve, a nézeteltérést a főügyészség összes tagjainak teljes ülése (assamblée generálé des nembres du parquet en cas du dissentiment) elé kell vinni, mely szótöbbséggel dönt a vitás kérdésben. Ha a főügyészt leszavazzák, megmarad a joga, hogy maga menjen el az ülésre és ott oly indítványt tehet „comme il lui piait". Végül az elsőfokú biróságok mellett működő ügyészekre procureur de la Republique) vonatkozólag közismert az a mondás, hogy ,,la plume est sérve, le parole est libre". Utasíthatók az eljárás megindítására, de teljesen szabad belátásukra van bízva az ügynek a bíróság előtt miként való képviselete, a jogorvoslatok használata stb. Egyéni véleményüket szóval önállóan kifejezésre juttathatja. Ha ezzel szembe állítjuk a magyar kir. ügyészeknek helyzetét, amely a felsőbb utasítással szemben az önálló meggyőződésnek semmiféle érvényesülését meg nem engedi, lehetetlen elzárkóznunk egy erre vonatkozó reform vszükségességének belátása elől.