Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 8. szám - A budapesti ügyvédi kamara 1917. évi működéséről szóló jelentés és a büntető jogszolgáltatás

251 alatt? Miben állott az, és milyen módon gyakoroltatott. Mert az, hogy a biró a tömeghangulat befolyásának ellenállni nem tud: legteljebb gyengeségnek és önfegyelmezés hiányának a jele. E feltevés azonban a biró jellemét nem érinti. A kormánybefolyás insinuációja ellenben ennél többet és sokkal súlyosabbat jelent, nzzel a bírói kart meggyanúsítani nem lehet. Es azt szeretném tudni, hogy a birákkal szemben történt-e egyáltalán ily betolyásoíá&i kísérlet. JNOS hát, a háborús jogszolgáltatásnak, bár igen szerény körben, magam is tényezője voltam. Es szerencsés voltam az akkori igazságügy miniszter úr jóindulatát élvezhetni, s ebboi khonyoiag a törvényelőkészités terén vele sürübb érintkezésben lehetni. De soha ily befolyásolásban semmi tormában, sem közvetve, sem közvetlenül részem nem volt; ily berolyásolási kísérletről nem hallottam, ilyenről nem tudok. Meg vagyok róla győződve, hogy ebben a tekintetben Összes birótársaim egyek velem, és nem hiszem, hogy volna az országban biró, ki amiatt panaszkodhatnék, hogy a kérdéses időben kormánybefolyással presszionál tátott volna. És itt használ a jelentés még egy kitételt, amely kihívja a kritikát. Említést tesz „az elmúlt korszak ítélkezési túlzásai"'-ról. Hogy a jelentés Ítélkezési túlzásokat emlit: erre észrevételem nincs. Nem hiszem ugyan, hogy lettek volna ily túlzások: e részben azonban polemizálni nem kivánck. A jelentés azonban a túlzásokat egy letűnt korszakkal hozza összefüggésbe. Minthogy pedig a jelentés ugyanazon fejezetben emlékezik meg az 1917. évi kormányváltozásról: nagyon ugy néz ki, mintha amaz ítélkezési korszak elmúlása a kormányváltozással függne össze, Minden magyar bírónak erélyesen kell tiltakoznia ama feltevés ellen, mintha az ítélkezés iránya a kormányváltózásoknak megfelelő korszakok szerint változnék. Mert az lehetséges, hogy egyikmásik bíróságnál az ítélkezés iránya időről-időre változik. De ez első sorban személyi és tanácsváltozásokkal lehet összefüggésben. Lehet annak a következése is, hogy más természetű ügyek kerülnek az illető bíróság elé. És a jelen esetben lehet annak más nagyon közel fekvő oka. Amennyiben ugyanis a tárgyilagos megfigyelő, t. i. az ügyvédi kar, azt a benyomást nyeri, hogy büntető ügyekben az ítélkezés egyes bíróságoknál az utóbbi években enyhébb irányt követ: ez a megfigyelés abban a jelenségben is lelheti indokát, hogy a hadviselés érdeke elleni bűncselek-