Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 7. szám - Alanyi bűnösség a magyar pénzügyi büntetőjogban. [2.r.]

247 hogy a hábo rúnák Isten segítségével ma-holnap vége lesz, ha a szigorú apák haza térnek, s a vajszivü anyák helyett ezek veszik kezükbe a szilaj ifjúság [ékét, ha az ifjúság hasznos tanulmányokkal jobban el lesz foglalva, természetszerűleg azokkal együtt megszűnik az okozat is, visszatérnek a rendes háború előtti állapotok, s a fiatalkorúak kriminalitása leesik a rendes mértékre, s ha még ez is nagy lessz, a közoktatási és népjóléti miniszterekre vár a megfelelő szerep, de aira sem a közeli, sem a távoli jövőben nem lessz szükség, hogy a íialalkorúakra vonatkozó anyagi jogszabályok szigorittassanak, hogy a javitó intézetek és talán fogházak ifjakkal tömessenek tele. Egyelőre a háborúval együtt tűrjük a vele járó bajokat, foglalkozzunk a néppel és gyermekeivel megértéssel és szeretettel, alkalmazzuk a jó, a háborúban is bevált törvényt Istenadta bölcseséggel. S hogy azután mik volnának leendők a fiatalkorú bűntettesek száma apaszlására, — arról majd akkor. Osztrák javaslatok a " fiatalkorúak büntetőjogáról és a rehabilitációról. Az osztrák igazságügyi kormány a mult év nyarán javaslatot nyújtott be a parlamenthez a javitó-ncvelésröl, a fiatalkorúak büntető jogáról és a rehabilitációról. A két első javaslatnak lényegesebb rendelkezései közé tartozik a büntethetőség alsó korhatárának 14. évre való felemelése, ennél fiatalabb gyermekek javitó nevelésié utalásánuk megengedése, a javitó-nevelés végrehajtásának családi kőiben való lehetővé tétele, a fiatal kor felső határának a 18. évben való megállapítása, a szabadságvesztés büntetés mellőzésének megengedése akár belátás hiánya miatt, akár azért, mert javitó-nevelés mutatkozik célszerűnek. Bizonyos esetekben a büntetés kiszabása egészen mellőzhető, vagy annak végrehajtása elhalasztható. A próbára bocsátás intézményét is ismeri az osztrák javaslat. A fiatalkornak felnőttektől való meginételyczéséii^k meggátlására eljárási természetű garanciákat létcsit a javaslat. A r.zabaiságvesztés-büntetés bizonyos feltételek mollctt nem állami intézőiben is végrehajtható. A rehabilitáció csak első büntetésnél van megengedve, hi annak tartalma nem több egy évnél, s csak kérelemre adható meg. A rehabilitáció alapján az elitélt nem köteles büntetett előéletét a bíróságnál sem bevallani s a bűnügyi nyilvántartó hivatal sem közölheti többé az elítélést a bírósággal, csupán olyan hivatalokkal, molyckct közhivatali állások betöltésének joga illet'meg. (B—s.J A fondorlat relativ logalom. A Curia a B. III. 4133—1917. sz. végzésében a következő kijelentést leszi: A fondorlat fogalma nem egy általános zárt tétel, a melynek oleniei minden adott esetben egymást fedőén azonosak, hanem az élet változó viszonyai, az egymással szemben álló felek szellemi érettségének, egymástól való különbözőségének foka szerint fondorlat lehet mindaz, ami az egyik fél részéről gyakorolva alkalmas arra, hogy a szemben álló másik felett megtévessze s a fondorlattal élő által célzott magatartásra rávegye. A jelen esetben szembe került egymással a jós és kuruzsló hirében álló vádlott és a szakácsnő, napszámos sértettek, akik a szerető elhidcgülése illetve a férj eltűnése miatt keresnek orvoslást, illetve felvilágosítást.