Bűnügyi szemle, 1915-1916 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 2. szám - A BTK 260. §-ánál enyhébb törvény-e az 1914:XLI. t.-c. 20. §-a

74 a „Gyermek" ciímű folyóiratban, valamint a német nyelven, a dr. Hans Gross gráczi egyetemi tanár szerkesztés ében Lipcsében megjelenő „Archív Für Kriminal-Antropoilogie und Krimanllstik" folyóiratban közli. Az intézetre vonatkozó megkeresések és érdeklődések az Erzsébet ­ialvai fiatalkorúak biróságának pártfogó egyesülete címére, Erzsébet falva, Kossuth Lajos-tér Í, szám intézendők. (Telefon: Erzsébetfalva 120.) - KISEBB KÖZLEMÉNYEK. A Büntetőjogi határozatok Tára V. kötetének 1. füzete hagyta el a sajtót sajtót a közelmúltban. A füzet 28 határozatot közöl, melyek a BTK., KBTK. és BN.-ra vonatkoznak, hét határozatot a BP. körébőli és kettőt a büntetőjogi rendelkezést tartalmazó egyéb törvényeket (1881 : XIV. és 1883 : XLIV. t.-c.) érdeklőén. A budapesti kir. magyar tudományegyetemien dr. Angyal Pál egyetemi professzor büntetőjogi szemináriumában a háborús egyetemi év dacára Lel­kes, intenzív élet folyik. Réthi Illés a XVII—XVIII. század kodifikációs tö­rekvését mutatta be; az eredeti dolgozat napvilágot lát. Ez lesz a szemi­nárium második kiadványa. Az első, amely már november folyamán sajtó alá kerül, a szemináriumnak tavalyi, aktuális vita-anyagát bocsátja közre. A stuprum víolientum, amint kriminálpolitikai aktualitás. Ez lesz a cimae a kis dogozatnak, amely eredetileg bemutatja Wlasics, Finkey, Degré stb. vélemé­nyeit s hozza olyan külföldi szaktekintélyek hozzászólásait is, mint aminő Liszté, Bindiingé, Van Hammel-e stb. , Érdekes és kitűnően sikerült tanuvallomási kísérletről is számot adhat a szeminárium. Maga a módszer az úgynevezett Stern-féle reflexszavak mód­szere, de a kisérlet megejtése újszerűbb s 'eredetien ötletes módon történt. A vallatás egy rágalmazó deliktum elkövetőjének kiderítése tárgyában tör­tént öt delikvens közreműködésével. Ezek közül négy üres levelet kapott néhány percnyi megtekintésre, mig az ötödik az előbbiekkel megegyező kül­sejű, de valódi levelet kapott. A kiderítendő kérdés: ki a névtelien Levél irója. A vallatást maga a professzor végezte 25 kérdő-szó segitségével. Ezek 2/3-a az úgynevezett közömbös, 1/3-a a levélből kivett markáns szó volt. A vizsgálatnál három szempont vétetett figyelembe, úgymint: elsősorban az, hogy a kérdésre adott válasz természetes, közömbös vagy mesterkélt volt-e. Má­sodszor a tizedmásodpercekben kifejezett időmennyiség a kérdőszó elhang­zása s a felelet között. Harmadszor, a kétszer egymásután való kikérdezésnél az azonos és nem azonos reflexszavak statisztikája. E három körülmény adataiból teljes sikerrel bontakozott ki a tényleges delikvens (jelen esetben akinél a levél volt) s a négy ártatlan, aki üres lapot kapott. A kísérletről vezetett tabollát a szeminárium irattárába helyezte. A legutóbbi alkalommal dr. Bogsch curiai tanácsjegyző az 1915:XIX. t.-c. köréből értekezett, kitűnő dolgozatát a Bűnügyi Szemle hozza s a szeminárium is kiadja. Ráth Sándor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom