Bűnügyi szemle, 1915-1916 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1915 / 2. szám - A BTK 260. §-ánál enyhébb törvény-e az 1914:XLI. t.-c. 20. §-a
74 a „Gyermek" ciímű folyóiratban, valamint a német nyelven, a dr. Hans Gross gráczi egyetemi tanár szerkesztés ében Lipcsében megjelenő „Archív Für Kriminal-Antropoilogie und Krimanllstik" folyóiratban közli. Az intézetre vonatkozó megkeresések és érdeklődések az Erzsébet ialvai fiatalkorúak biróságának pártfogó egyesülete címére, Erzsébet falva, Kossuth Lajos-tér Í, szám intézendők. (Telefon: Erzsébetfalva 120.) - KISEBB KÖZLEMÉNYEK. A Büntetőjogi határozatok Tára V. kötetének 1. füzete hagyta el a sajtót sajtót a közelmúltban. A füzet 28 határozatot közöl, melyek a BTK., KBTK. és BN.-ra vonatkoznak, hét határozatot a BP. körébőli és kettőt a büntetőjogi rendelkezést tartalmazó egyéb törvényeket (1881 : XIV. és 1883 : XLIV. t.-c.) érdeklőén. A budapesti kir. magyar tudományegyetemien dr. Angyal Pál egyetemi professzor büntetőjogi szemináriumában a háborús egyetemi év dacára Lelkes, intenzív élet folyik. Réthi Illés a XVII—XVIII. század kodifikációs törekvését mutatta be; az eredeti dolgozat napvilágot lát. Ez lesz a szeminárium második kiadványa. Az első, amely már november folyamán sajtó alá kerül, a szemináriumnak tavalyi, aktuális vita-anyagát bocsátja közre. A stuprum víolientum, amint kriminálpolitikai aktualitás. Ez lesz a cimae a kis dogozatnak, amely eredetileg bemutatja Wlasics, Finkey, Degré stb. véleményeit s hozza olyan külföldi szaktekintélyek hozzászólásait is, mint aminő Liszté, Bindiingé, Van Hammel-e stb. , Érdekes és kitűnően sikerült tanuvallomási kísérletről is számot adhat a szeminárium. Maga a módszer az úgynevezett Stern-féle reflexszavak módszere, de a kisérlet megejtése újszerűbb s 'eredetien ötletes módon történt. A vallatás egy rágalmazó deliktum elkövetőjének kiderítése tárgyában történt öt delikvens közreműködésével. Ezek közül négy üres levelet kapott néhány percnyi megtekintésre, mig az ötödik az előbbiekkel megegyező külsejű, de valódi levelet kapott. A kiderítendő kérdés: ki a névtelien Levél irója. A vallatást maga a professzor végezte 25 kérdő-szó segitségével. Ezek 2/3-a az úgynevezett közömbös, 1/3-a a levélből kivett markáns szó volt. A vizsgálatnál három szempont vétetett figyelembe, úgymint: elsősorban az, hogy a kérdésre adott válasz természetes, közömbös vagy mesterkélt volt-e. Másodszor a tizedmásodpercekben kifejezett időmennyiség a kérdőszó elhangzása s a felelet között. Harmadszor, a kétszer egymásután való kikérdezésnél az azonos és nem azonos reflexszavak statisztikája. E három körülmény adataiból teljes sikerrel bontakozott ki a tényleges delikvens (jelen esetben akinél a levél volt) s a négy ártatlan, aki üres lapot kapott. A kísérletről vezetett tabollát a szeminárium irattárába helyezte. A legutóbbi alkalommal dr. Bogsch curiai tanácsjegyző az 1915:XIX. t.-c. köréből értekezett, kitűnő dolgozatát a Bűnügyi Szemle hozza s a szeminárium is kiadja. Ráth Sándor.