Bűnügyi szemle, 1915-1916 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1. szám - A rablás és zsarolás elhatárolása

29 élt, helyette törvényes képviselője, házastársa, illetőleg fel- vagy lemenő ág­beli rokona önállóan választhatnak védőt (BP. 53. §. 1. és 2. bekezdés). A terheltet a gyorsított bűnvádi eljárás alá eső ügyben is figyelmez­tetni keld különösen első kihallgatásakor, továbbá, ha ellene előzetes letar­tóztatás lett elrendelve, hogy védőt választhat, illetőleg felvilágosítandó a védő kirendelésének módozatairól és az ingyenes védelem eseteiről (BP. 54. §. 1. bekezdés). Végül a védő a terhelt érdekében a gyorsított bűnvádi elijárás alá eső ügyben is eljárhat az eljárás bármely szakában, a védelem érdekében akár beadványban, akár szóval előterjesztést tehet, amely utóbbiról jegyzőkönyvet kell felvenni (Bp. 62. i§. 1. pont). 3. A gyorsított bűnvádi eljárás módosított és kiegészitelt szabályainak megállapításáról szóló rendelet azon rendelkezései közül, amelyek korlátoz­zák a védelemnek a BP.-ban megállapított jogait, különösen a 8. §. 2. bekez­désében foglalt rendelkezések gyakorlati jelentőségűek. A BP. 62. <§-a szerint elvileg korlátlan a védőnek letartóztatott védett­jével való érintkezése. Ez az érintkezés ugyanis rendszerint hatósági személy közbenjötte vaigy ellenőrzése nélkül történik és csak ha az eljárás célja kí­vánja, keli elrendelni, hogy a védő levelei csak a hatóság engedelmével kéz­besíthetők a terheltnek és hogy a terhelt csak hatósági személy jelenlétében érintkezhetik a védővel. Ezzel szemben az említett 8. §. 2. bekezdése szerint a gyorsított bűnvádi eljárás alá eső ügyben a védő kizárólag hatósági sze­mély ellenőrzése mellett érintkezhetik a terhelttel. Ez az ellenőrzés a terheltnek és a védőnek mind a levélben, mind pe­dig élő szóval történő érintkezésére kiterjed. Megnyugvással bizom a kir. ügyészségek vezetőire annak eldöntését, hogy ki teljesítse az érintkezés ellenőrzését. Az ellenőrzést teljesítő ható­sági tagokat és közegeket Méltóságod szives lesz azonban irányitással ellátni arra nézve, hegy az ellenőrzés módja és keretei tekintetében a Bp. törvény­javaslatához fűzött miniszteri indokolásban megadott irányelveket tartsák szem előtt. Eszerint nem felelne meg a törvény célzatainak az oly magyará­zat, hogy a felügyelet a védekezésnek megszorítása és az eljárásra vonat­kozó minden kérdés megbeszélésének kizárása végett szükséges. Csak azt kell megakadályozni, hogy a nyomozás titokban tartandó adatait el ne árulják és sem a terhelt, sem általa 'mások az eljárás meghiúsítására értesítést, illetőleg utasítást ne kapjanak. A BP. 63. §-a szerint a terheltnek és a védőjének joga van az ügy ira­tait és csatolmányaikat megtekinteni és csak akkor kell megtagadni az ira­toknak vagy egy részüknek a terhelt vagy a védő részéről leendő megtekin­tését, ha ezt az eljárás célja kívánja, de ebben az esetben is meg kell en­gedni a terhelt kihallgatásáról, a szakértők nyilatkozatáról és az oly bírói cselekményekről felvett jegyzőkönyvek megtekintését, amelyeknél a terhelt jelenléte vagy a védő közbenjárása meg van engedve. Ezzel szemben az em­iitett 8. §. 2. bekezdése szerint a gyorsított bűnvádi eljárás alá eső ügyekben a védő az iratokat csak akkor tekintheti meg, ha ez az eljárás célját nem veszélyezteti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom