Bűnügyi szemle, 1915-1916 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1. szám - A rablás és zsarolás elhatárolása

17 ményt nem képez: a zsarolás vétségét követi el." E két tényálladékban vannak közös és egymástól elütő elemek. Közösek: 1., hogy a tettes „jogtalanul" cselekszik, 2., hogy „erőszakot vagy fenyegetést" alkalmaz. Elütök: 1., hogy a rabló abból a célból cselekszik, hogy valamit eltulajdonítson, a zsaroló ellenben abból a célból cselekszik, hogy vagyoni hasznot szerezzen, 2., hogy a rabló a jelzett célból valamit elvesz, míg a zsaroló valakit valaminek a cselekvésére, eltűrésére vagy elhagyására kényszerit, 3., hogy a rablás tárgya valamely ingó dolog, a zsarolás tárgya, helyesebben eredménye vagyoni haszon. A rablás és a zsarolás közötti külömbséget az elütő tényálladéki elemek közötti külömbség fogja megállapítani. Az elkövetési cselekmény (1. 2, p. alatt), illetőleg törvényileg meghatározott külömbség úgyszólván csak kifejezésbeli, de nem fogalmi külömbség, mert amikor valaki valakit valaminek cselekvésére, eltűrésére vagy elhagyására kényszerit — tekintettel arra, hogy ezt nem a sértett érdekében teszi — tulaj donképen elvesz valamit a sértettől. Döntő jelentőségű csak az 1. és 3. pontok alatt feltüntetett külömbség, melyek szerint míg rablás esetén a tettes valamely ingó dolgot eltulajdonít, addig a zsarolás esetén a tettes vagyoni hasznot szerez. Mi a külömbség most már: valamely ingó dolog eltulajdonifása és vagyoni haszonszerzés között? Ez magánjogi kérdés. Ingó dolog eltulajdonítása alatt valamely ingó dolognak más személy jogszerű birtokából, hatalmi köréből való elvonását értjük. Vagyoni haszonszerzés alatt pedig: valamely ingó vagy ingatlan dolog vagy jog gyümölcsének használatával járó előnynek, vagy valamely dologból vagy jogból valamely jogviszonynál (kötelem) fogva származó hozadéknak a megszerzését értjük. [Lásd: Magy. polg. tkv. tervezete.) Ezek után nyilvánvaló a valódi, törvényben megállapított külömbség, amely a zsarolást a rablástól elválasztja. Annáit a magánjogi kérdésnek az eldöntésétől függ tehát adott esetben valamely cselekménynek rablássá vagy zsarolássá minősítése,