Bűnügyi szemle, 1915-1916 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1. szám - A gyorsított bűnvádi eljárás szerinti semmisségi panaszról. 9550/915. I. M. E. sz. rendelet 18. és 20. §-ok

7 házzá fel a Kassátionshofot az ujabb ítélethozatal jogával. Ellenben a német birodalmi perrend (394. §.) ezeket az eseteket még jelentékenyen szűkebb körre szorítja. Helyesen jegyzi meg Birkmayer (Deutsches Strafprozessrecht 718.), hogy a német birodalmi perrend megalkotói csak önámitással tekinthették az ott szabályozott semmiségi panaszt újszerű jogintézménynek, mert az lényegileg ugyanazt a szerepkört tölti be, mint a német partikuláris perrendek hasonló jogintézménye. A német birodalmi perrend szerint a Reichsgericht csiak kivételesen itéllhet az ügy érdemében. Ellenben a mi perrendünk ezt teszi szabállyá. A BP. azt a szabályt állitja fel, hogy az alsófoknak az anyagi jog alkalmazása szempontjából téves döntését a Curia más döntéssel helyettesítheti. És amíg a ténykérdésben a Curiát teljesen az alsófok ténymegállapításához köti: a jogkérdésben való döntést aránylag kevéssé korlátozza. E téren a Curíának — szemben a német perrenddel — meglehetősen szabad kezet ad. De ez a jogkör sem mutatkozik eléggé tágnak. A jogászság fokozott mozoghatást követel a Curia részére. És a törvényhozás ezt a BPN. rendelkezéseiben meg is adja, amennyiben büntetés kiszabás kérdésében feloldja azokat a békókat, amikbe a BP. a Curia kezét szorította. Sőt ennél is többet tett. Bizonyos tekintetben befolyást engedett a Curiánaik a ténykérdésre is. Érdemi tévedés esetére ugyanis feljogosítja arra, hogy az alsóbiróság ítéletét megsemmisítse s azt ujabb ítélethozatalra utasítsa (35. §. 2. bek). Ez által felmenti a Curiát amaz odiosus kötelesség alul, hogy általa tévesnek felismert tényállás alapján határozatot hozzon. Feljogosítja, hogy megvizsgálja ama ténybeli alap helyességét, a melyre határozatát alapítani hivatva van. Mindazonáltal ragaszkodik a törvény ahhoz az elvhez, hogy a Curia előtti eljárásban az alsóbiróság ítéletében foglalt ténymegállapítás irányadó. Ehhez képest attól elzárja a Curiát, hogy az alsófok által megállapított tényállást revízió tárgyává tegye, a ténymegállapítást helyesbítse, uj tényállást állapítson meg. De ennek dacára a BPN. óriási lépést tett ezen a téren, a BP. rendelkezéseihez képest. Mindezek a jelenségeik arra mutatnak, miszerint a fejlődés a legfőbb ítélőszék jogkörének kiterjesztésére irányul.