Bűnügyi szemle, 1914-1915 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A gyorsított bűnvádi eljárás és a rögtönbíráskodás

54 itélt mellé — amennyiben lehetséges — lelkészt ad s a halálra előkészülés végett adott megfelelő határidő letelte után, rendszerint két órán belül, az elitélten a halálbüntetés végrehaj tátik. A két órai idő nem feltétlenül kötelező, a biróság az elitélt lelki állapotára, vagy a bejelentett kegyelmi kérvénynek esetleg rövid idő alatt remélhető elintézésére való tekintettel e határidőt kivételesen megtoldhatja. Természetesen ez a kitolás legfeljebb egykét órára szólhat, hosszabbra szóló ellenkeznék a rendelet értelmével és céljával. Amennyiben a biróság az elítéltet kegyelemre ajánlandónak találta, az iratokat az esetleg beadott kegyelmi kérvénnyel, valamint a kir. ügyészség és a biróság véleményével együtt azonnal felterjeszti az igazságügyminiszterhez. Az igazságügyminiszter terjeszti fel aztán a saját véleményével együtt az iratokat ő Felségéhez s ugyanő küldi le a királyi elhatározást a rögtönitélőbíróság elnökéhez. Ha a király nem adott kegyelmet, ennek kihirdetése után a halálbüntetés a fentebbi szabályok szerint (két órán belül) hajtandó végre. Szabadságvesztésbüntetés kiszabása esetén, valamint ha a király a halálbüntetést erre változtatta át, annak végrehajtását azonnal meg kell kezdeni. (41. §. 1. bek.) Felmentő itélet hozása esetén annak kihirdetése után a vádlottat ha további letartóztatására törvényes ok nem forog fenn, azonnal szabadlábra kell helyezni. (41. §. 2. bek.) A rögtönitélőbiróság által hozott minden Ítéletet jogerőre emelkedése vagy az iratoknak a kegyelmezési eljárásból (40. §. ut. bek.) visszaérkezése után legkésőbb 14 nap alatt, a tárgyalási iratokkal együtt a kir. főügyészhez kell átküldeni, aki az iratok átvizsgálása s a netán szükséges intézkedések elrendelése után az igazságügyminiszterhez jelentést tesz. (42. §. 1. bek.) Ezt a rendes eljárásban ismeretlen rendelkezést a rendes perorvoslatok kizárása tette szükségessé. A rögtönitélő eljárás rendkívüli gyorsasága, a rendes perjogi tagozatok mellőzése folytán nincs kizárva, hogy a biróság alaki vagy anyagi törvénysértést követett el, melyet a feleknek nem állott módjukban meggátolni, illetőleg orvosolni. A rendelet ezért a netaláni törvénysértések orvoslása végett hivatalos kötelességévé teszi a kir. főügyészségnek minden rögtönbirósági itélet átvizsgálását, hogy módja és alkalma legyen a megengedett rendkívüli percrvcslatck (t. i. az ujrafelvétel és a