Bűnügyi szemle, 1914-1915 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A gyorsított bűnvádi eljárás és a rögtönbíráskodás

49 két, aki az értesítés után azonnal a legnagyobb gyorsasággal köteles intézkedni az iránt, hogy a rögtönitélőbiróság összeüljön. A kir. ügyészség gondoskodik a rögtönitélőbiróság biztonsága s a halálbüntetés esetleges végrehajtása végett szükséges karhatalom előállításáról s a halálbüntetés foganatosításához szükséges személyek készenlétéről. (38. §. betű szerint átvéve a KBP. 440. §-ából.) Ugyancsak a kir. ügyészség kötelessége a tárgyaláshoz szükséges bizonyítékok előteremtése, főleg a sértettnek, a tanuknak, szakértőknek közvetlen megidézése vagy elővezetése iránt intézkedni. Köteles a kir. ügyész mindjárt a rögtönitélőeljárás elrendelése után a terheltet a védóválasztás iránti jogáról felvilágosítani. Ha a terhelt e jogával nem élt vagy ha a választott védőt a tárgyalásra azonnal meghívni lehetetlen, a bíróság hivatalból rendel védőt. (Bizonyára elnézés, hogy itt a védőt a biróság rendeli ki, holott a gyorsított büntető eljárásban a törvényszéki elnök,) Ha ügyvéd vagy jogtanár nem áll rendelkezésre, védőül ügyvédjelölt vagy más alkalmas jogtudó egyén is kirendelhető. A rendelet ugyan kifejezetten nem mondja, hogy a tárgyalás a védő jelenléte nélkül nem tartható meg, de ügy a fenntebbi, mint azon későbbi rendelkezéséből, hogy az utolsó felszólalás joga mindig a vádlottat és védőjét illeti, az következik, hogy védő nélkül a rögtönitélő tárgyalás sohasem tartható meg. A választott védőre azonban, ha azonnal nincs jelen, nem kell várni, sem emiatt a tárgyalást félbeszakítani vagy elnapolni nem szabad, hanem ' a biróság a tárgyaláson vagy annak közelében jelenlevő alkalmas ügyvédet, ügyvédjelöltet vagy más alkalmas jogvégzett egyént rendel ki védőül. Amint a rögtönitélőbiróság összeült s az ügyész, védő és a szükséges mellékszemélyek jelen vannak, a terheltet azonnal a rögtönitélőbiróság elé kell állítani. Ha egyszer a tárgyalás megkezdődött, annak hacsak lehet egyfolytában, félbeszakítás nélkül kell lefolynia. A rendelet (35. §. ut. bek.) a tárgyalás tartamára záros határidőt állapít meg, midőn kimondja, hogy az egyes terheltek ellen az eljárás leghosszabb tartama, ideértve az itélethozást is, háromszor 24 óra, amely határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a terheltet a rögtönitélőbiróság elé állították. (Az ügyészség elé állítással s az ügyészség intézkedéseivel eltöltött idő tehát nem számítható be a 3 napba.)