Bűnügyi szemle, 1914-1915 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A gyorsított bűnvádi eljárás és a rögtönbíráskodás

38 e kivételes eljárás régebbi jogtörténeti előzményeitől (1486. decretum maius), a statáriális eljárás legutóbbi szabályozása a II. József 1787-iki rendeletét vette alapúi. Ezt a rendeletet ugyan egy 1790. április 20-iki helytartótanácsi intézvény hatályon kivül helyezte, azonban az 1813-ban, 1846-ban, majd legutoljára 1868-ban (6400. sz. ig. min. rendelettel) kibocsátott rögtönbírósági szabályok lényegében mind azon nyugodtak. Az 1868-iki ig. min. rendelet, bizonyos szükséges módosításokkal (1873., 1876. és 1879, ig. min. és belügy, rend.) a BP. életbeléptéig hatályban volt, 1883. óta azonban nem volt szükség alkalmazásba vételére. A BP. életbeléptető törvénye, az 1897:XXXIV. t.-c. 27. §-a ezeket a szabályokat s ezzel a rögtönbírósági eljárást hatályon kívül helyezte, miután ,,a közbiztonság és a közrend hazánkban az utóbbi években annyira megszílárdúltak, miszerint a rögtönbíráskodás fenntartására ez idő szerint nincs szükség." A miniszteri indokolás azt is világosan kijelenti, hogy: ,,ha az idők folyamán esetleg beállható változások folytán mégis mellőzhetetlenül szükség volna a rögtönbíráskodás újabb életbeléptetésére, ezt mindenesetre külön törvényjavaslat előterjesztése által kell kezdeményezni." Ez az eshetőség az 1908. óta a Balkán államokban fennálló rendkívüli feszültség, majd véres háborúk következtében, melyek az osztrák-magyar monarchiát is a legközelebbről érdekelték, csakugyan bekövetkezett. Törvényhozásunk ezért ,,a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről" alkotott 1912:LXIII. t.-cikkel (12. §. 4-ik pont), felhatalmazza a Minisztériumot, hogy háború idején vagy a háború fenyegető veszélye okából a hadviselés érdekeit érintő bűncselekményekre „gyorsított bűnvádi eljárást" s ezen szabályok keretében egyes külön megjelölt bűncselekményekre a „rögtönbíráskodást" életbeléptethesse. E kivételes intézkedések foganatbavételére két éven át szerencsére nem volt szükség s ezért az igazságügyminiszter nem látta időszerűnek, hogy az említett t.-c. 31. §-ában adott felhatalmazással élve, a gyorsított bűnvádi eljárás és a rögtönbíráskodás szabályait rendeleti úton megállapítsa. A folyó évi július 28-án Szerbiának megküldött hadüzenet után azonban elkerülhetetlenné vált a háború esetére szóló különböző kivételes intézkedések megtétele s így már július 27-én a Minisztérium 5488/1914. sz. rendeletével egyelőre 26 kir. törvényszék területére (délmagyarországi