Bűnügyi szemle, 1914-1915 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A becsületsértő cselekményekről. [2.r.]

7 szetesen éppúgy megkívántatik a dolus, mint más bűncselekményhez, csakhogy a dclushoz elég a tettesnek az a tudata, hogy másnak a becsületét sértheti. Más szóval, a félreértés onnan eredt, hogy összetévesztették a szándékot a céizattal. Feuerbach másik magyarázója, Morstadt,8 az animus'ín juriandi kérdésében észrevétel nélkül magáévá teszi Feuerbach tételeit (legalább, szokása ellenére, nem polemizál Mittermaierrel), csak a realinjuriához szükséges animus injuriandi tekintetében van neki külön véleménye, 'azt vitatván, hogy ennél csak akkor kell az animus injuríandit bizonyítani, ha nincs kizárva, hogy a tett „jóhiszemű" motívumból ered (pl. a tettes jogot gyakorol vagy vél gyakorolni) A német doctrina nagyjában a Feuerbach-Míttermaier megjelölte nyomon fejlődött tovább. Érdekelhet bennünket a legfontosabb írók álláspontja e kérdésben, mely oly sokat foglalkoztatja a törvényhozást és melynek még ma is oly nagy szerepe van az Ítélkezés műveletében. Wachter10 az ő szokott világosságával azt fejti ki, hogy elég a közönséges dolus. Ha — így folytatja — a törvények néha a sértésre irányúló szándékáról beszélnek, ez csak azért történik, mert ez mégis csak a rendes eset és mert más akaratirány mellett a cselekmény más delictummá válhatík. Ezt a felfogást képviselte Wáchter végig és mellette maradt sokkal később, már a német BTK. alapján tartott előadásaiban is.11 Hasonlóképpen Abegg,12 ki az objectiv tényállás fennforgása esetén közömbösnek tekinti a célzatot és elégségesnek tartja a tettes azon tudatát, hogy a cselekmény becsületsértő lehet. Marezolli3 már egészen közel jár a mai felfogáshoz, amenynyiben a közönséges doluson kívül annak bizonyos irányát kívánja, azt: hogy a szándékosan és tudatosan történő cselekvés „a más személyiségének nem tisztelését" tanúsítsa. s Ai'.sführlícher kritischer Commentar zu Feuerbach's Lehrbuch (1855.) 488. 1. » Hasonlókép Heffter, Lehrbuch (1855.) 244. 1. 5., 6. j. 10 Lehrb. des römisch-deutschen Strafrechts (1826.) 2. k. 91. 1. 11 Deutsches Strafrecht. Vorlesungen (1881.) 381. 1. 12 Lehrb. der Strafrechts-Wissenscbaft (1836.) 405. 1. « I. m. 436. 1.