Bűnügyi szemle, 1914-1915 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A becsületsértő cselekményekről. [2.r.]

törvény szövegéből, mely rokonértelmű kifejezésekkel tágítani kívánt a fogalomon, éppen az a syncnymon maradt ki, melyet egy 34 éves gyakorlat honosított meg: a meggyalázás. A történeti alap oly ignorálása ez, melyet jogéletünk folytonossága szem­pontjából csak sajnálhatunk. Fantó regálebérlő egy italmérési kihágás megállapítása vé­gett bement a Wohlmuth fűszeresboltjába, az ott teázó Prohaszka kezéből kiragadta a teáspoharat és azt bűnjelül a községházára vitte. Bíróságaink meggyalázást láttak a tettben Prohaszka el­lenében, mert Fantó tette, a szakolczai járásbíróság indokolása szerint ,,olyan túlkapás, melyet tűrni senkisem tartozik és ez ál­tal az illetőt többek jelenlétében nevetség és gúny tárgyává tette" (BJT. 21. k. 214. 1.). Nem tudom, az új törvény szerint mi lesz ez: becstelenítés, lealacsonyítás vagy megszégyenítés-e? Tény azon­ban, hegy a sértett a rajta esett injuriáért a ,,meggyalázás", a régi contemptus címén, megfelelő elégtételt kapott. Szűk-e az ilyen törvény és szűkkeblű-e az ilyen törvénykezés, A becsületsértés meghatározásának nehézségei okozták, hogy a német törvényhozás, melynek pedig szintén bőven ren­delkezésére állottak a rckonértelmű kifejezések, mellőzte a defi­nitiót és hogy a mi 43-iki javaslatunk (268. §.) is a ,,köz véle­ményre" utal a tett becsületsértő tartalmának megállapításánál. Valóban, a sértő szó vagy cselekedet értelme gyakran annyira labilis, hogy törvényhozói szempontból legcélszerűbb nem defi­niálni vagy legalább oly általános kifejezést keresni, mellyel a bűncselekményt a lehető legbiztosabban utóiérhetjük. Ezt a judicíósus eljárást követték már a rómaiak,1 ezt követi a mai német Verentwurf,2 a német büntetőjogi bizottság 3 és ezen az úton járt a magyar törvényhozás és törvénykezés is. Láttuk, hogy a régi magyar törvény a dehonestatio szóval jelölte meg a becsületsértést és a gyakorlat jól megyolt vele. Talán nem kell megjegyeznem, hogy e tág kifejezés használatát nem a törvényhozási vagy a köznyelv szegénysége okozta, A 1 Marezoll, Criminalrecht, 3. kiad. (1856.) 435. 1. 1. j. 2 Begründung 701. 1. 3 Ebermayer, Der Entwurf eines deutschen Strafgesetzbuches nach den Besohlüssen der Strafrechtscommission (1914.) 71. 1. — A német definiáló kísérletek tarka összeállítását kísérli meg újabban Givanovitch, Über den Begriff der Beleidigung (Archív für Strafrecht 61. k. 196. 1.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom