Bűnügyi szemle, 1914-1915 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A becsületsértő cselekményekről. [2.r.]

törvény szövegéből, mely rokonértelmű kifejezésekkel tágítani kívánt a fogalomon, éppen az a syncnymon maradt ki, melyet egy 34 éves gyakorlat honosított meg: a meggyalázás. A történeti alap oly ignorálása ez, melyet jogéletünk folytonossága szempontjából csak sajnálhatunk. Fantó regálebérlő egy italmérési kihágás megállapítása végett bement a Wohlmuth fűszeresboltjába, az ott teázó Prohaszka kezéből kiragadta a teáspoharat és azt bűnjelül a községházára vitte. Bíróságaink meggyalázást láttak a tettben Prohaszka ellenében, mert Fantó tette, a szakolczai járásbíróság indokolása szerint ,,olyan túlkapás, melyet tűrni senkisem tartozik és ez által az illetőt többek jelenlétében nevetség és gúny tárgyává tette" (BJT. 21. k. 214. 1.). Nem tudom, az új törvény szerint mi lesz ez: becstelenítés, lealacsonyítás vagy megszégyenítés-e? Tény azonban, hegy a sértett a rajta esett injuriáért a ,,meggyalázás", a régi contemptus címén, megfelelő elégtételt kapott. Szűk-e az ilyen törvény és szűkkeblű-e az ilyen törvénykezés, A becsületsértés meghatározásának nehézségei okozták, hogy a német törvényhozás, melynek pedig szintén bőven rendelkezésére állottak a rckonértelmű kifejezések, mellőzte a definitiót és hogy a mi 43-iki javaslatunk (268. §.) is a ,,köz véleményre" utal a tett becsületsértő tartalmának megállapításánál. Valóban, a sértő szó vagy cselekedet értelme gyakran annyira labilis, hogy törvényhozói szempontból legcélszerűbb nem definiálni vagy legalább oly általános kifejezést keresni, mellyel a bűncselekményt a lehető legbiztosabban utóiérhetjük. Ezt a judicíósus eljárást követték már a rómaiak,1 ezt követi a mai német Verentwurf,2 a német büntetőjogi bizottság 3 és ezen az úton járt a magyar törvényhozás és törvénykezés is. Láttuk, hogy a régi magyar törvény a dehonestatio szóval jelölte meg a becsületsértést és a gyakorlat jól megyolt vele. Talán nem kell megjegyeznem, hogy e tág kifejezés használatát nem a törvényhozási vagy a köznyelv szegénysége okozta, A 1 Marezoll, Criminalrecht, 3. kiad. (1856.) 435. 1. 1. j. 2 Begründung 701. 1. 3 Ebermayer, Der Entwurf eines deutschen Strafgesetzbuches nach den Besohlüssen der Strafrechtscommission (1914.) 71. 1. — A német definiáló kísérletek tarka összeállítását kísérli meg újabban Givanovitch, Über den Begriff der Beleidigung (Archív für Strafrecht 61. k. 196. 1.).