Bűnügyi szemle, 1914-1915 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A becsületsértő cselekményekről. [2.r.]

BŰNÜGYI SZEMLE Szerkesztő : DR. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Megjelenik minden hó 15-én, augusztus és szeptember hó kivételével. ::: Kéziratok vissza nem adatnak. ::: Előfizetési ár a „Büntető Jog Tárá"-val együtt egész évre J6 korona, félévre 8 korona, negyedévre 4 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bu dapest, L, Krisztína-körut J55— Í57., L 1- szám. Budapest, 1914. október 15. III. évfolyam. A becsületsértő cselekményekről. Irta : TARNAI JÁNOS curiai tanácselnök. (Második közlemény.)* 3. Becsületsértés. A becsületsértés kódexbeli tényálladékát az új törvény több irányban módosítja. A cselekmény megszűnt subsidiarius lenni. Eddig a becsületsértésnek kisegítő" szerepe volt a rágalamzás mellett, mert csak annyiban volt megállapítható, „amenyiben a 258, §, esete fenn nem forog", vagyis ha az állítás nem többek előtt történt. Ez a publicitás különböztette meg a rágalmazást a becsületsértéstől, mert becsületsértés volt a tényállítás is, ha nem többek előtt volt mondva. Az új törvény megszünteti ezt a különbséget, törülte a publicitás kellékét. Mit jelent immár az új törvényben a subsidiaritásra való utalás, melyet változatlanul átvett a kódexből? Ha nem puszta elnézésből maradt meg azon íncísum: „amennyiben az 1. §. esete nem forog fenn', — akkor az utalás csak azt jelentheti, hogy nem rágalmazás, hanem becsületsértés az állítás is, ha nem „más", tehát terth'S előtt, hanem csupán a sértettel szemben történik, E személy: rányzaten kívül a két cselekmény közt nincs más összekötő kapocs, mint az, hegy egy közös genusnak (az injuriának) speciesei; ennyi rokonság pedig van a becsületsértés és a személy ellen irányuló bármely bűncselekmény között is. Nem pusztán észtani kategorizálás ez; vannak fontos gyakorlati következményei. A becsületsértés ezentúl nem fog a rágalmiazásba „beleolvadhatni", miként jogászi konyhanyelven Az első közleményt lásd II. kötet, 10. szám, 437. lap.