Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 2. szám - A halálbüntetés és a magyar büntetőtörvénykönyv revíziója

70 eszköz fenntartása mellett lépnek síkra. Másik részük azonban Ferrivel élükön helyesen hangsúlyozza, hogy nem lévén más egyébről szó, mint ez egyéneknek a fajfenntartás lehetőségéből való kizárásáról, életfogytiglani szabadságvesztés-büntetés telje­sen megfelel az elérni kivánt célnak. Másrészt pedig ha ez uton törekednénk a társadalomnak a közveszélyes elemektől való gyökeres megtisztitására, ugy azt csak tömeges mészárlás utján érhetnők el, mi nem lehet egyetlen mai kultúrállam feladata sem. A halálbüntetés tehát mig az elrettentés célját nem szol­gálja, addig a selectio és ártalmatlanítás szempontjából nem pótolhatatlan büntetési eszköz. De mai alkalmazásában sem igazolható, mikor a legsúlyo­sabb szándékos ölési tényálladék elkövetésére állapítja meg a BTK. A magyar BTK. szerint u. i. amint tudjuk csak két esetben mondható ki a halálbüntetés. 1. a király meggyilkolása, szándé­kos megölése, vagy ezek kisérlete miatt (BTK. 126. §. 1. p.) és 2. a bevégzett gyilkosság büntette miatt (BTK. 278. §.). Ha a társadalom-védelmi álláspontra helyezkednünk, kérdjük: vájjon éppen a gyilkosok-e azok a gonosztevők, kik a legveszélyesebbek, a legreménytelenebbül javíthatatlanok? A gyilkos most készülő psychológiája ennek ellenkezőjét látszik mutatni. Már Wahlberg régebbi adatai szerint 282 halálra itélt közül csak 70 volt bűn­tettes előéletű. Egy angol kimutatás szerint 156 kivégzett gyilkos közül 118 nem volt előzőleg büntetve. A feltételes szabadságra bocsátottaknak pedig csak igen jelentéktelen tört százaléka lesz visszaeső. A halálbüntetésnek a büntetés relativ céljai szempontjából megállapított értéktelensége mellett még más pozitív okok is fo­rognak fenn, melyek a halálbüntetés eltörlésének szükségességét sürgetik. E helyen épen csak két legfontosabbra utalunk. Az egyik, amely már a Beccaria követői fegyverei között is szerepelt: a tévedés jóvátételének a tehetetlensége. Ujabban ez érv ellen az­zal argumentáltak s részben sikerült is ez érvek élét letompítani, hogy a kriminálisztika és eljárás fejlettségének mai foka mellett teljesen kizárt dolog, hogy u. n. Justizmord előfordulhasson. Bár igy volna; de sajnos: nagyon is nincs így. Az utóbbi időben két könyv tárt fel megdöbbentő adatokat. Az egyik a francia

Next

/
Oldalképek
Tartalom