Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Jegyzetek az egység kérdéséhez üzletszerűségnél

21 büntető sanctiója, a többi minősítő mozzanat fennforgása rendszerint sulyosbitó körülményül vétetvén. — Ennek az eljárásnak alkalmazandósága ott, hol egyszeres tényálladékmegvalósitásbam álló bűncselekmény esik több minősítés alá, soha vitás sem volt; ha az üzletszerűen elkövetett bűncselekmény egy bűncselekmény voltát komolyan vesszük, ugyanezt az eljárást kell alkalmaznunk. Ez a megoldás, amint az üzletszerű bűncselekmény egységi jellegét következetesen visszük keresztül, alig támadható meg. Azt ugyanis (tudtommal legalább) absolute senki sem állítja, hogy egy bűncselekménynek adott esetben több, az illető büncselekményfaj minősített esetét statuáló, jogszabály alá eső volta büncselekménytöbbség forrása. Téve azonban, hogy az üzletszerűség keretébe eső egyes tényállladékmegvalósitások különös minősülése megbontja az üzletszerűség törvényes egységét ( ismétlem, hogy ez álláspontot semmivel támogatva nem látom): mégsem, és épen nem vagyok képes belátni a helyességét a Curia által applicált és a curiai bíró ur cikkében kifejtett constructionak. Ha A, B, C, D és E, mint az üzletszerű elkövetés körébe eső egyes tényálladékmegvalósitások közül A és B különösen is minősülnek, ugy két lehetőséget iátok. Vagy nem bontja meg a különös minősülés ténye a törvényes büncseíekményegységet, — ez esetben az általam fentebb kifejtett szempontok érvényesülnek ; vagy pedig megbontja azt : ez esetben A és B sem egymással, sem a többi tényálladékmegvalósítással törvényes egységbe nem esnek; viszont C, D, E egymással törvényes egységben állók maradnak; és igy lesz három bűncselekmény: A; B;C+D+E. Vagy törvényes egységben állnak A és B a többi tényálladékmegvalósítással : C, D és E-vel ; ez esetben nincs többség, nincs halmazat (ez szerintem a helyes álláspont.) Vagy pedig kiválnak A és B a büncselekményegység keretéből, és önállóan jelentkeznek mint büntetéssel fenyített cselekmények ; ez esetben velük C+D+E nem állván egységben, irányukban önállóan külön bűncselekményt képez. — De oly felfogást, mely szerint a különös minősülés A-t és B-t a büncselekményegység keretéből kiemeli és egymással anyagi halmazatban állónak mutatja, — de azért mégis A és B az üzletszerűségen alapuló büncselekményegység köréből ki nem vett tényálladékmegvalósitásokra akként hatnak ki, hogy azok büntetőjogi különállásukat el-