Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 8. szám - A magánvád az 1913: VII. t.-c. szerinti bűnvádi eljárásban

384 nézve, hogy adott esetben: mi volt a halál bekövetkezésének közvetlen előidézőié? Ha a methy'lalkohol volt a halál oka, akkor a vádlott gondatlan emberölésben volt kimondandó bűnösnek, ha bebizonyítást nyer, hogy vérérelmeszedése okozta halálát, ugy vádlottat fel kell természetesen menteni. A kérdés tehát az objektív okozatossági tan alapján nagyon összekuszálódott, mig végre előkerült a kényelmes Puíendorf-korabeli „Hilfsursache", mely azután a kérdésnek „közmegelégedésre való megoldását" elősegjtette. A methylalkohol volt a „Hilfsursache"; a vérelmeszedés pedig a halál tulajdonképeni oka, — igy az itéelt indokolása. De, hogy büntetőjogilag mi volt a bekövetkezett halál oka, arról az ítélet bölcsen hallgat. E gyakorlati példából kiindulólag mélyíti ki a kérdést azután Verworn a természettumányok eredményeire támaszkodva. Vagyis amint mondja: a naiv természettudománynélküli felfogás hiteti el velünk, hogy a körülöttünk levő világ izolált dolgok összessége, holott a kritikai alapon nyugvó természettudomány azt mutatja, hogy valóban a dolgok között minden irányban állandó összefüggés van. „Minden állapot vagy folyamat a világon ezért a maga specifikus lényében számos más állapottól és folyamattól határoztatik meg, ugy, hogy az a meghatározó faktorok már egyikének hiánya következtében a maga specifikus formájában többé nem létezne". Vagyis e téren Verworn találkozik Millel, hová ez tisztán a logika alaptörvényein keresztül jutott el. Már Mill hirdette u. i., hogy: „nincs annak semmi tudományos alapja, hogy egy jelenség oka és tényezői között különbséget tegyünk. Az ok u. i. nem más mint a pozitiv és negatív feltételek összessége stb.". Verworn további tétele ugy hangzik, hogy nincs folyamat vagy állapot, melyet pusztán egyetlen faktor határozna meg, vagyis az összes folyamatok és állapotok számos faktortól függnek. Minek következménye az a következő tétel, hogy minden folyamatot és állapotot kizárólag feltételeinek összessége határozza meg, vagyis csak hasonló feltételek között vannak hasonló állapotok és folyamatok s fordítva. Verworn negyedik tétele ugy hangzik, hogy minden folyamat vagy állapot azonos tényezőinek összességével. És végül: egy folyamat vagy állapot összes feltételei létrejöveteléhez egyenlő értékűek, amennyiben szükségesek. Verworn tételei közül ami az elsőre, vagyis arra vonatkozik, hogy a természetben nincsenek teljesen izolált dolgok, amennyiben valamennyi egy másiktól függ, — mint feltétlen természettudományi igazságot magában rejtő tételt, — minden megszorítás nélkül el kell ismernünk. Épugy el kel fogadnunk második tételét is, melyet ő röviden a feltételek többsége tételének nevezett el. Már vitásabb a harmadik tétele. Verworn érékesiti épp u. i. a következő khemiai példát: ha szénsavas nátronra sósavat öntünk, gáznemű szénsav keletkezik. Kérdés: a sósav vagy a natrón ,,ok"-e a szénsavkepződésnek? Mindkettő csak feltétele, — adja meg a választ, — amint hogy ilyen feltétel: a megfelelő légnyomás, hőmérséklet stb. Ezzel szemben azután — a tényezők helyettcsithetlen voltának megdöntésére — egyesek arra hivatkoztak, hogy ha a sósav helyett, mondjuk, kénsavat alkalmazunk, csak ugy létre jön a légnemű szénsav, mint a sósavval; igy tehát a tényezők igenis helyettesíthetők. Verworn tételét azonban e kémiai helyettesítés meg nem dönti, mert mint hangsúlyozza jelzett kémiai példában, a szénsav képződés-