Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Észrevételek a fiatalkoruak bíróságáról szóló törvényhez

1 tattá be. Ez szükségtelen, volt, mert a második bekezdésnek megszorító intézkedése a magánvádló felebbezési jogát illuzóriussá teszi. Hogy jó volt-e az ügyész kezébe akkora hatalmat adni : azt majd a következmények mutatják meg. Én csak abbeli aggályomnak adok kifejezést, hogy a kir. járásbiróság mellé az 5. §. szerint a közvád képviseletére ügyészségi megbizott is kijelölhető, az ily minőségben alkalmazott fiatalságunk pedig nem rendelkezhet azzal az élettapasztalattal, , amely ily nagy hatáskör ellátására képesítené. Nem világos a törvény abban a kérdésben, hogy a felmentő ítélet és megszüntető végzés ellen van-e a magánvádlónak felebbezési joga. A 33. §. második bekezdése szerint nincs, de ezzel nem egyesíthető össze az indokolás, mely szerint a javaslat a felebbezés korlátozásánál abból indul ki, ,,hogy ha az ügyész az ügynek nevelő jellegű intézkedéssel való elintézésében megnyugvást talál, ily intézkedés ellen más jogosultnak ne legyen joga a felsőbiróság határozatát provokálni." A javaslat ennélfogva ily esetben felebbezést másnak nem enged." Ebből tehát azt lehet következtetni, hogy a javaslat csak a fiatalkorúak birája által a véghatározatban megállapitott nevelő jellegű intézkedés esetére kivánta korlátozni a többi jogosultnak felebbezési jogát. Méltányos volna, ha a törvény ekként értelmezné a gyakorlat is. A 34. §. szerint felebbezésnek a ténykérdésben úgyszintén a törvény lényeges rendelkezésének megsértése miatt van helye. A felebbezés okát a bejelentésnél, vagy az indokolásban meg kell jelölni. A törvény nem szól, mi lesz a következménye az ok meg nem jelölésének, vagy hiányos megjelölésének? A BP. 549. §-a szerint a határozatlan (390. §.) felebbezést vissza kell utasitani. Határozatlan pedig a felebbezés, ha világosan nincs megjelölve, hogy az Ítéletnek mily intézkedése ellen irányul, amennyiben pedig az semmiségi okra van alapítva, ha nincs megjelölve a semmiségi ok. Ez a rendelkezés törvényünkre is vonatkozik, azzal az eltéréssel, hogy semmiségi ok helyet a „felebbezés oka" jelölendő meg. — A feltett kérdésre a törvény választ nem ad, de megtaláljuk azt az indokolásban. E szerint a javaslat „a felsőbiróság megítélésére bízza azt, hogy az eset körülményeihez képest mely törvényes szabály sérelme esetében látja indokolt-