Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - A közveszélyes munkakerülőkről szóló törvény néhány szakaszához

234 KÜLFÖLDI IRODALMI SZEMLE. Anyagi büntetőjog. 1. Egy büntetőjogi és magánjogi határkérdéssel, az orvosi műtét jogosságával foglalkozik Wilhelm „Operationsrecht des Arztes und Einwilligung des Patienten in der Rechtspflege" (Beitráge zur forensischen Medizin Bd. I. Heft 3., Berlin, Adler-Verlag 1912. 40. 1.) cimü munkájában. A kérdést a német, az osztrák és a francia birói gyakorlatból vett esetek kapcsán fejtegeti. A műtéttel való visszaélés eseteiben a testi sértés megállapithatását kizártnak tartja s csak személyes szabadság megsértését tart megállapíthatónak. A 16 éven felüli kiskorúnak a műtétbe való beleegyezés tekintetében cselekvőképességet kiván adni és sürgeti a joganyagnak ily értelemben való törvényhozási szabályozását. 2. A kísérlettől való önkéntes elállással foglalkozik Dahlmann Ernst ,,Der freiwíllige Rücktritt vom Versuch" (Kieler Inaugural-Dissertation. Kiel 1911. 127. 1.), cimü dolgozatában. A német BTK. 46. §. 1. pontjának azt az értelmét, mely a kisérlet büntetlensége tekintetében arra helyez súlyt, hogy a bűncselekmény végrehajtását gátló körülmények a tettes akaratától függnek-e vagy sem, helyteleníti és kiemeli, hogy nem a körülmények függősége, hanem az a döntő, vájjon e körülmények gátló hatása a tettes akaratának alá van-e rendelve vagy sem. A kisérlet büntetlenségének okát elállás esetében abban keresi, hogy az önkéntes elállás büntethetőséget kizáró ok, melynek folytán a tett kárhoztatandósága megszűnik, az önkéntes elállással ugyanis a tettes valóságos jelleme jelentkezik, mely — minthogy büntevő szándékánál nem maradt meg, — a társadalomra nézve nem veszélyes. Nehezen egyeztethető össze ezzel a szerzőnek az a felfogása, mely szerint az elállás akkor önkéntes, ha a felfedezéstől való félelméből történt. 3. A vagyoni büntetésekkel: az elkobzással, megsemmisítéssel, de leginkább a pénzbüntetéssel foglalkozik Rauh Móric Frigyes „Die Vermögensstrafen des Reichsstrafrechtes und ihre Reform" (Strafrecht, Abhandl. herausgeg. von v. Lilíenthal, Heft 152. 1. Breslau, Schletter 1912. 113. 1.) cimü munkájában. A pénzbüntetés kiszabásának alapelvéül a progressivitást és arányosságot ajánlja. A kiszabás alapjául a napi jövedelem volna veendő. A denaturalizálódás elkerülésére javasolja a részletfizetés és fizetési haladék engedélyezését és a pénzbüntetés ledolgoztatását. Szabadságvesztésbüntetésre csak akkor volna a pénzbüntetés átváltoztatandó, ha az elitélt a fizetéstől rossz indulatból vonakodik. 4. A büntetőjognak egy kevéssé művelt területét dolgozza fel Heutig Hausnak ,,Der strafrechtliche Schutz des literarischen Eigentums (nach deutschem und österreichischem Recht, in rechtsvergleichender Darstellung") (Berlin, Springer, 1912. 101. 1.) cimü munkája. Szerző e műben a szerzői jog természetét, tárgyát, idejét, majd a szerzői jog bitorlásának formáit, helyét, büntetését, végül az indítvány, az elévülés és az okozott kárért fizetendő bírság kérdését fejtegeti. Felemlítendő, hogy a szerzői jog természetét annak