Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - A közveszélyes munkakerülőkről szóló törvény néhány szakaszához

232 meg az alkalom" s ha megadatik, kíváncsian várjuk felfogásának részletes kifejtését, mert addig a tudomány eddig elért eredményeinek szigorú kritikája mellett továbbra is kitartunk ama tétel mellett, hogy valamely eredmény valamennyi feltétele egyaránt elengedhetetlen az eredmény létesüléséhez, vagyis ok és feltétel között nincs különbség. így tehát szerény véleményünk szerint a „hiba" nem e büntetőjogi praemissákban keresendő, hanem a bünsegély fogalmának helytelen jogi értékelésében. Dr. Degré u. i. „benső ellenmondást" lát abban, hogy mig tanulmányunk végeredményeként megállapítjuk, hogy a bünsegély és tettesség között á tényálladék objektív és szubjektiv oldalát tekintve, nincs qualitátív alapon nyugvó határválasztó, addig de lege ferenda a bünsegély fogalmát mégis fenntartjuk. Álláspontunkat dolgozatunkban (56. és köv. 1.) elég részletesen kifejtettük, e helyen arra utalunk. Legfeljebb dr. Degrét ama kitételünk vezethette jelzett kritikai megjegyzéseire, hogy a bünssgélyt: „a reális élet szükségképeni termeivényének" mondjuk. Aminthogy tényleg is az, vagyis nem egy primaer jogi fogalom. A büntetőjog ezt ott találta s anélkül, hogy megfelelő jogi megkonstruálásával sokat törődött volna, rendszerébe felvette s'azután az az objektív causalitás-tan azon tulajdonságánál fogva, hogy nem az anyag alkalmazkodik a formához, hanem [ordítva, az objektiv részességi tanban szépen elhelyezkedett. Hogy jogi alapon-e, ezt tettük dolgozatunkban kritikai tárgyává s dr. Degré még oly éleselméjü fejtegetései után sem tudunk a feltett kérdésre más feleletet adni, hogy: nem. S végül még egy lényegtelen megjegyzést. Hogy a fősegély a magyar judikaturában is kisért, hol a társtettesség fogalmi kiterjesztésében, hol a felbujtás helytelen interpretációjában, továbbra is állítjuk, mely utóbbi esetre klasszikus példaként legyen szabad pusztán Majláth György országbíró gyilkosai közül volt inasának Berecz-nek kúriai minősítésére hivatkoznunk. Dr. Irk Albert. BELFÖLDI LAPSZEMLE. A Jogállam januári füzetében terjedelmes tanulmányt közöl dr. Vámbéry Rusztem tollából a Jövő börtönrendszeréről. A februári szám Berger Miksa ügyvédnek a NBE. magyar csoportja folyó évi január hó 30-iki ülésén: A kísérlet a tervezetekben cimen tartott előadását hozza. fl Jogtudományi Közlöny 1. és 3. számában dr. Degré Miklós értekezik a tervezeteknek a visszaesést tárgyazó rendelkezéseiről. A 2. számbari dr. Stipl Károly az esküdtbirósági tőrvény javaslatról, dr. Ráth Végh István a fiatalkorúak jövedéki kihágásáról, a 4. számban Lehóczky Sándor a fiatalkorúak bíróságáról cikkezik. Az 5. számban Vámbéry Rusztem a megrögzött bűntettesekről szóló törvényjavaslatot bírálja; e kritikára mág visszatérünk. Az Ügyvéclelt Lapja folyó évi 1. számában: A tözsdejátékra való