Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - A BN. 1. §-a alapján felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése. Válasz dr. Fülöp Jenő és dr. Degré Miklós urak felszólalására

224 mény. Csakúgy nem vonta maga után a büntetés szigorítását itt sem, mint az imént az abstract veszély. Ha tehát az irodalomban némelyek következetlenséget emlegetnek itt, ez a vád nem alapos. A normaellenes magatartás mindig csak akkor büntetendő, ha a tettes tudja és akarja azt, hogy normellenesen viselkedik. Ennek a viselkedésnek a következményeiért azonban a tettest rendszerint csak akkor vonjuk felelősségre, ha megvan köztük és a tettes közt a közvetlen lelki kapcsolat. A kihágási cselekményeknél azonban nem az eredményért, hanem csak a normaellenes magatartásért szól a büntetés, nincs tehát okunk törődnünk azzal, közvetlen vagy közvetett-e a tettesnek az eredménnyel való kapcsolata. A fentebb emiitett harmónia zavartalan itt is. Fenntartandónak tartom tehát azt a tételt, szemben a részben eltérő norvég törvénnyel, hogy kihágáshoz rendszerint elég a gondatlanság is. A BN, í. §-a alapján felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése. — Válasz dr. Fülöp Jenő és dr. Degré Miklós urak felszólalására. — Irta: SZABÓ BERTALAN, hajdúnánási vezető járásbiró. A fenti cím alatt a ,,Bünügyi Szemle" folyó évi január 15-én megjelent számában közzétett két felszólaláshoz akarok hozzászólni és pedig mindkét cikknek indokolásához. Téves ugyanis dr. Fülöp Jenő ur ama kijelentése, mintha az, hogy a felvetett ama kérdésben, melyik bíróság lesz hivatva eljárni a felfüggesztett büntetés végrehajtásának kimondásában, mi volt a törvényhozó akarata: kétséges volna, s hogy a törvényből ilyen irányú intézkedés „még csak következtetés utján sem volna levonható." Dr. Degré Miklós elnök ur e felszólalást csupán az érvek tekintetében teszi bírálat tárgyává, de szintén arra a megállapításra jut, hogy „a BN. nem tartalmaz rendelkezést az iránt, hogy a felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése melyik bíróság hatásköréhez tartozzék; a birói belátástól függ tehát, melyik bíróság legyen a BN. 4. §-ában említett „eljáró bíróság" alatt értendő."