Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - A BP. [büntető perrendtartás] reformjához. [3.r.] A vádlotthoz a főtárgyaláson intézhető kérdések. 304.§. végbek.

219 Ez azonban legalább akkor, ha a védő teszi föl a kérdést, fogalmilag is, tényleg is kizártnak tekinthető, jogi nonsens. így hát, azt hiszem, fején találtam a szöget, ha abbeli meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy a törvény reformja alkalmából a 304. §. végbekezdésében foglalt tilalom oda módosítandó, hogy: az elnökön és védőn kivül mindenki csak közvetve tehessen föl kérdést a vádlotthoz; az elnök azonban a védőnek az ügy érdeméhez nem tartozó kérdések föltevését megtilthassa; persze a perorvoslati jogok sérelme nélkül. A rendkivüli szabadelvű 1887-iki norvég BP.-nek a főtárgyalást szabályozó 306—377. §§-ban nincs is szó róla, ki által és hogyan hallgatandó ki a vádlott. Tehát ott nincsen tilalom. A szerb BP, 198. §-a ugyan általában csak ugy intézkedik, hogy a vádlottat az elnök hallgatja ki, ámde tilalom hijján a gyakorlat ezt a jogot a felektől sem tagadta meg. A code d'instr. crim. 319, §-ánk 3. bek. nyomán foglalt gyakorlat szerint a vádlottat — elnöki engedélylyel — még az esküdtek is kikérdezhetik. Az 1887. szeptember 14-iki spanyol BP. 688. §-a szerint ugyan a vádlottat az elnök is csak az iránt kérdezheti meg, hogy a terhére rótt bűncselekmény be-, és kártéritési. kötelezettséget elösmeri-e, de Verdier és Depeiges 1898-ban megjelent művük 31. lapján dicsérőleg emelik ki a spanyol biró törvénykiterjesztő gyakorlatát, mely törvényrontó szokás utján teljesen hatályon kivül helyezte ezt a rossz törvényt. Az 1877-iki német BP. 237. §-a is csak az elnöknek engedi meg a kérdésföltevést, mégis kérdezhet a szavazó is, más is. — Az olasz 1865-iki BP. 492. §-a szerint az esküdtek is kérdezhetik a vádlottat; a 305. §. szerint a biróság tagjai is és a közvádló is, sőt — par l'organo del presidente — a sértett is. És bárha a védőt kifelejtették a törvény eme részéből: az is. Az osztrák 1873-iki BP. 249. §-a, melynek megsértését a bécsi S. Széknek 1884. szeptember 23-án 6160. sz. a. h. határozata óta semmiségi oknak köll tekinteni. — Kérdezhet az elnökön kivül minden szavazó, fél és képviselő, következéskép a védő is. Végül Európa legújabb, — az 1913-iki olasz BP. 388. §-a sem tiltja, hogy a vádlotthoz az elnökön kivül más is intézzen kérdést. Első bekezdése ugyan az elnökön kivül senkit sem említ, mint kérdezésre jogositottat, a miből — szemben a törvény 391. §-ával, (amely a tanukérdezésre vilá-