Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - Jegyzetek a holttest és a sír büntetőjogi védelmének kérdéséhez

215 beschimpfenden Unfug verübt . . .") a sir (tehát vele az elföldelt hulla) átfogó védelme mellett az (elföldeletlen) hullának csak elvonását, de nem megbecstelenítését vonja büntetés alá; hasonlóan kivül hagyja a büntetendő tényálladék keretén a halottas szoba, a temetési menet meggyalázását. Ezenkívül, — a német irók egyhangú nézete szerint, — a „Leiche" szót nem lehet az elégetett halott hamvaira vonatkoztatni, a mi egyes német államok, viszonyai szempontjából reális hátrány. — Kizárólag a sir nyugalmának megzavarását tartják szem előtt az 1866. évi dán (158. §. „Wer den Grabfrieden stört . . ."), az 1896. évi bolgár (Art. 207.: Wer ein Grab entweiht oder unbefugt einen menschlichen Leichnam aus dem Grabe reisst, oder wegnimmt .... Wer unbefugt einen solchen herausgerissenen, oder fortgenommenen Leichnam an einen anderen Ort verbringt, verbirgt, oder forttrágt. . . .") törvények; az 1907. évi japán e mellett büntetés alá helyezi általában a hullának (vagy egyes részeinek) elvonását is (188., 189. §§.) így lényegileg a sir és az elföldelt halott nyugalmát védik az 1870. évi spanyol (Art. 350.), és az 1880. évi hollandi (149—151. §§.) BTK.-ek is. Átfogó természetű tényálladékszövegezést találunk a hullamegygyalázás vonatkozásában az 1903. évi orosz BTK.-ben, (79. §. Wer einen beerdigten oder nicht beerdigten Leichnam entwendet oder durch Tat beschmipft . . ." Ehhez mint minősített eset kapcsolódik: ,,Hat dabei der Schuldíge an dem Leichnam eine unsittliche Handlung vorgenommen . . ."); az 1902. évi norvég BTK.-ben (143. §. ... wer eine Leiche misshandelt, oder unberechtigt sich einer Leiche, die ein Andrer in seinem Gewahrsam hat, bemáchtigt, oder ohne gesetzlichen Ausspruch eine begrabene Leiche ausgrábt, oder fortbringt, oder dazu mitwírkt . . ."; az elvétel nyereségvágyból elkövetve minősitett); az osztrák Regierungsvorlage-ben (249. §. Wer an einem Leichnam einen Unfug verübt, der geeignet ist, Árgerniss zu erregen, . . . Wer an der Asche eines Toten, oder an einer Begrábnisstátte einen Unfug verübt, der geeignet ist, Árgerniss zu erregen, oder wer einen Leichnam, oder die Asche eines Toten aus einer Begrábnisstátte oder aus der Verwahrung eines Berechtígten wegschafft . . ." Ehhez mint külön tényálladék csatlakozik a temetési menet megzavarása: „Wer ein Leichenbegángniss durch einen Unfug stört, der Árgerniss zu erregen geeig-