Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - Jegyzetek a holttest és a sír büntetőjogi védelmének kérdéséhez

213 ben (XXII. 169. 1.) azzal a kifejezett megszorítással, hogy csakis „a sirnál végzett isteni tisztelet alkalmából" lehet a temetőt ily helyiségnek tekinteni. — Minthogy a temetés napjainkban rendszerint istentiszteleti ténykedések mellett megy végbe: teljes praecisitassal lehet a temetőt vallási szertartások végzésére rendelt helynek tekinteni, (igy Liszt Lehrbuch 18. kiadás 402. L, Frank Das Strafgesetzbuch für das Deutsche Reích : 295. L; Berner Lehrbuch 17. kiadás 434. 1.; Binding Lehrbuch 2. kiadás I. 182. 1.; Angyal Tankönyv II.; 125. 1.; ellenk. Halschner Gemeines Deutsches Strafrecht, 1884 : II. 711. 1., abból a súlytalan indokból, mert a temető nem épület, és indokolás nélkül Schnierer Magyarázat 1885 : 317. 1.). A védelem, mely a temetőnek ekként kijut, a nyilvános botrányokozás szigorúbb, és a „megrongálás és bemocskolás" enyhébb büntetés alá vételében áll. 3. Ugyancsak a 191. §. idézett tétele alá vonja, — helyesen, — a judicatura (Bünt. Jog Tára LIV. 259. 1.) a halottas háznál az egyházi beszentelés folyama alatt tett botrányokozást. 4. A holttestre tett injuriosus, — meggyalázó jellegű, — behatás (mocskolás, csonkitás, sexualis behatás) a BTK. 273. §-a alá vonható, mint halott elleni becsületsértés. így a judicatura a fent 2. alatt közölt esetben. — Prima facíe szemebötlő, hogy a becsületsértési sanctío itt nem ér ki, mert a) a collectiv érzés súlyos sértése, mely ezt az eseltipust jellemzi, indokolatlanná teszi a magáninditványi karaktert; b) a pénzbüntetés ugyanez okból e ponton nem kiérő retorsio. 5. Végül lehetséges oly álláspont, mely szerint a holttest birtokába való jogtalan helyezkedés: lopás. A kérdés azon fordul meg dolog-e a hulla; és, ha dolog, birtokban, vagy birlalatban áll-e. Minthogy a hulla a kültermészetnek oly testileg körülhatárolt és emberi uralom alá vethető része, mely társadalmilag (bár nem gazdasági, hanem kegyeleti) értékkel bir: mi sem áll útjában azt büntetőjogilag, a 333. §. szempontjából dolognak tekinteni, (így Finkey Tankönyv 3. kiad. 650. 1., Heil A lopás fogalma és lényeges ismérvei, Budapest 1900 : 18. 1. Ellenk. Edvi-lllés id. m. III. 20. 1., Schnierer id. m. 476. 1., Werner Kézikönyv 587. 1., és a német büntetőjogászok általában, — a német jurisprudentia szempontjából e kérdés, — a hulla elvonását külön delictumtipussá alakitó BTK. 168. §-ra tekintettel, — practice jelentős