Bűnügyi szemle, 1912-1913 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - Lehet-e sajtó kihágást törvényen kívül minősíteni

54 A kongresszus azt a fökérdést, hogy a fiatalkorúak növekedő kriminalitásával szemben sürgősen szükségesek-e törvényhozási rendelkezések, három alkérdésre osztva tárgyalja, amelyek kapcsán mindenesetre megvitatás alá kerülnek a fiatalkorúak bűnügyeiben követendő eljárásnak azok a gerinc kérdései is, amelyek nálunk is megoldásra várnak. dr. fi. D. A bruxellesi nemzetközi gyermekvédelmi kongresszus. A belga kormány a napokban egy kis füzetben röpítette világgá a belga hivatalos lap 19J2. évi augusztus 3-iki számának kivonatát, amelyből arról értesülünk, hogy a belga király az igazságügy, a belügy s a külügyminiszter előterjesztésére 1913. évi július havára Bruxel lesbe nemzetközi gyermekvédelmi kongresszust hív össze, amelynek legfőbb védőségét a király s a királyné vállalták el. „Abban a versenyben, amelyet az összes államok a gyermekvédelem szabályozása terén folytatnak, Belgium nem maradhat alul; egy dolgos nemzet, mint a mienk nem szerezhet munkásságával jobb elégtételt és szebb reményt, mint ha ifjú nemzedékének tökéletes erkölcsi és fizikai egészségét készíti elő." E bölcs szavakkal kezdődik a felségfelterjesztés. A bruxellesi nemzetközi kongresszus méltán fogja felkelteni az egész világ érdeklődését, mert Belgium kormányzatának minden ága és nagy tudású elméleti s gyakorlati magános emberek évek óta munkálkodnak azon, hogy törvényeik és intézményeik hiányait kiegészítsék ama nemes cél érdekében, hogy nemzetüket testileg és erkölcsileg egészséges ifjúsággal boldogítsák. Belgium oly merész határozottsággal iktatta az 1912. május J5-íkí törvényébe a fiatalkorú bűntettesek megmentésére alkalmasnak érzett elveket, hogy a fiatalkorúakat egyszerűen kivette a közönséges büntetőjog s a rendes büntető eljárás alól. E kongresszuson a belga törvényről nemzetközi ítélőszék fog véleményt nyilvánítani. így bizton remélhetjük, hogy e bátor kezdeményezés európai hazájában összeülő nemzetközi kongresszus hozzájárul e kérdés megoldásának előbbre viteléhez más európai államokban is. dr. fi. D. KISEBB KÖZLEMÉNYEK* Az inkriminált sajtóközlemény szövegét az esküdtekhez intézett kérdésbe felvenni nem szükséges. Némely vidéki esküdtbíróságnál az a gyakorlat, hogy az esküdtekhez intézett főkérdésbe az inkriminált sajtóközleménynek, illetőleg a sajtóközlemény inkriminált részének szövegét is felveszik. A győri kír. törvényszéknél megtartott egy nagyobb esküdtbírósági tárgyaláson vádló olykép hozta javaslatba a fökérdéseket, hogy ezekben az inkriminált közlemények egész szövege benfoglaltassék. A bíróság azonban az indítványnak nem adott helyt. A kérdésekbe a bűncselekmény megkülönböztetésére szolgáló ténykörülmény gyanánt az illető lapnak címét, megjelenése napját, számát, nemkülönben az inkriminált sajtóközlemény címét