Bűnügyi szemle, 1912-1913 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - Lehet-e sajtó kihágást törvényen kívül minősíteni

43 A fiatalkorúak biráiró! és a fiatalkorúak bűnügyeiben követendő eljárásról készült törvénytervezetről két tanulmányt közöl a Jogtudományi Közlöny 36. száma. Nevezetesen: D r. Szászy Béla minísteri tanácsos és Dr. Doleschall Alfréd egyetemi tanár tollából. Szászy Béla főbb vonásaiban ismerteti a tervezetet, s a nagy jogász közönséget felhívja, hogy a tervezett reformmal a kérdés jelentőségéhez mért érdeklődéssel foglalkozzék, s ezt javaslataival és tapasztalataival elősegíteni törekedjék. Doleschall Alfréd bírálat tárgyává teszi a tervezetet, s ezt helyenkint élesen bírálja. így a törvényelőkészítő munkálatban „az elhamarkodottság szárnycsattogását" szegezi ie; a tervezet rendszerét irigylésre méltóan gondatlannak, sőt könnyednek nevezi; s azt a látszatot constatálja, „mintha a tervezet a büntető novella díszkredítálásán fáradoznék." Kifogásolja, hogy a tervezet a közigazgatási hatóságok kompetenciáját egész terjedelmében meg nem szünteti. Foglalkozik az indokolásnak ide vonatkozó kijelentéseível, és vitatja, hogy azok megingatják „az egész tervezet őszinteségébe és szükségességébe vetet bizalmat." A rendőrbíróságí hatáskörnek a kír. bírósági hatáskörrel szemben való „szinte érthetetlen" kibővítését látja abban, hogy a rendőrbiróságok a fiatalkorút pénzbüntetésre ís ítélhetik. Kimutatja az intézkedésnek s kivitele módjának következetlen voltát. Súlyos aggodalmai merülnek fel az ellen, hogy a Bn. Í6., 17. és 33. §-ában körülirt intézkedések a bűnösség kimondásának mellőzésével, alakszerű tárgyalás nélkül elrendelhetők. Szatírizátja a rendelkezést, mely szerint a fiatalkorú a bírósági helyiségben az élelmezés korlátozásával vagy elvonásában felügyelet nélkül hagyható. Megfontolandónak tartja, helyes-e kír. bíróságokat a legszorosabb gyermekvédelem közvetlen szolgálatába hívni az által, hogy hatáskörükbe utaltatík az oly fiatalkorú elleni íntézkedéstétel, a ki, habár büntetendő cselekmény eldöntésével nem ís gyanusíttatik, erkölcsi romlásnak van kitéve, vagy züllésnek indult. Ez a kír. bíróságokat munkatöbblettel terheli s idegen területre vezeti át. A bírósági szervezet szuverénításának s a bírói határozat tekintélyének és megbízhatóságának szempontjából óvást tesz az ellen, hogy a jelzett esetekben a bíró csak ideiglenes intézkedést tehessen, mely az illetékes árvaszék szuperrevíziója elé van helyezve. Az alkotmányos jogfejlesztés szempontjából kifogásolja, hogy az ígazságügymíníszter a tervezet szabályaínak rendeleti úton való kiegészítésére feljogosittassék. Az előkelő czíkkíró egyébként a tervezet részletes és kimerítő birál:,tát más alkalomra ígéri. Pro morte cím alatt VámbéryRusztem a Jogtudományi Közlöny 37. számában, a bécsi XXXI. német jogászgyülés állásfoglalásával kapcsolatosan a halálbüntetés kérdéséről elmélkedik. Az Ügyvédek Lapjá-nak 34. és 35. számában Dr. Schmidt Albin ny. kír. járásbíró a járásbiróságí büntető bírák tehermentesítésének kérdéséről értekezik, a 36, számban pedig Dr. Fényes Jenő azt fejtegeti, hogy