Bűnügyi szemle, 1912-1913 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - Lehet-e sajtó kihágást törvényen kívül minősíteni

35 vényen kívül statuálható sajtó kihágások alkalmával számolt t akkor ugyanezen qualításu sajtó kihágások hatáskört elrendezkedése tekintetében is ugyanazon törvény rendszerében oly következtetésre jutunk, mely ismét azon garanciák egyikébe ütközik, melyeket az Í848 : XVIII. szellemében ugy a B. P. mint az É. T» a sajtószabadság biztosítására megszervezett, illetve a korábbi jogfejlődésből fentartott. Ertem: sajtó bűnügyekben a príncípíalíter biztosított esküdtbíráskodást. A mint t. í. azt fogadjuk el törvényszerű állapotnak, hogy rendeletileg nem csak sajtó rendészeti jellegű kihágást, hanem a nyomtatvány tartalma által elkövetett sajtó kihágást ís lehet statuálni: nem térhetünk kí az Í897 : XXXIV. által foganatosított hatásköri elrendezés világában annak megállapítása elől sem, hogy a rendeletben meghatározott sajtó kihágások tárgyában való büntető bíráskodás szabály szerint a közigazgatást hatóságokat illeti meg. Mert az E. T. Í5. §-ának II. része szerint csak a törvényben megállapított és nyomtatvány utján elkövetett kihágások tartozván esküdtbíróság elé, minek utánna ugyanaz a törvény a törvényen kívül megállapított és nyomtatvány utján elkövetett kihágások hatásköri efa.úyezi's.e. tekintetében különleges rendelkezést nem tesz: előáll a Í9. §-ban megállapított az az általános szabály, melynél fogva a törvényhatósági vagy városi szabályrendeletben megállapított kihágások kivétel nélkül, a miniszteri rendeletben megállapítottak pedig, a mennyiben kifejezetten a járásbíróságok hatásköréhez utasítva nincsenek, a közigazgatási hatóságok hatásköréhez tartoznak. Hogy mit jelent ez a következtetés — melyet commentárjában Edví Illés Károly le ís von (III. R. 556. 1.), míglen Kenedí Géza helyesen állapítja meg, hogy „a szoros értelemben vett sajtójogi bűncselekmények (büntettek, vétségek és kihágások) az élő jogállapot szerint részben az esküdtbíróságok, részben a törvényszékek büntető hatáskörébe tartoznak" (íd. m. Í72.1.) — mindenki megérti. A mikor a sajtószabadság gyakorlati biztosításának egyik alapfundamentumát abban tisztelik, hogy a sajtó bűnügyekben való bíráskodást, annak eldöntését, vájjon a sajtószabadsággal való jogosult élés avagy vele történt visszaélés forog fenn, még a collegíáíís kír. bíróságokra sem merik bízni és a közvetetten népbíróságokra ruházzák; a mikor a bűnvádi perrendtartás életbeléptetése alkalmával csak elkeseredett küzdelem után sikerült a rá3*