Bűnügyi szemle, 1912-1913 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1912 / 1. szám - A cselekedetek rendellenes indító okai. [1.r.]
23 válthatnak ki az egyén gondolkodását meghamisító téves eszmék, a melyeket a physíologíás tévedésekkel szemben azon sajátság jellemez, hogy bármilyen különösek, badarak, visszásak, a körülményekkel, viszonyokkal, a physíka törvényeível ellentétben állók is, a beteg azokat, érvek dacára, sem képes corrígální. Egy paralysísben szenvedő egyén tít közben a vonat vészt jelző fékét meghúzta s midőn a vonat megállt, tette okául azt hozta fel, hogy a gabona föld megtetszett neki s meg akarja nézni. Némely beteg az erőszakos cselekedettel csupán a figyelmet kívánja felhívni önmagára. Egyiknek pl. az volt a téves eszméje, hogy a községi elöljáróság, szövetkezve a különféle magasabb hatóságokkal, vagyonából teljesen kifosztotta s bünrészesekül tekintette a főispánt és a minisztereket is. Több millió követeléssel állt elő. Pereskedni kezdett, az ügyében eljárt személyeket gyanúsította, vádolta részrehajlással, igazságtalansággal, összejátszással, megvesztegetéssel, ellenséges indulattal s mikor e miatt bűnvádi eljárást indítottak ellene, ezt nem cselekménye jogos következményének, hanem az üldözés egy nemének tekintette. Midőn a bírósághoz megidézték, nyomban azt vette észre, hogy mindenki ellene van hangolva, megrontására, elpusztítására törekszik. E miatt elhatározta, hogy vagy a kír. ügyészt, vagy a vizsgáló bírót lelövi. Véletlenül az utóbbit látta szobájába menni. Utána sietett s revolveréből rálőtt. Mikor aztán elmebaja kiderülvén, elmegyógyító intézetbe került, ott a főorvost, majd később az igazságügyi orsz. megfigyelő és elmegyógyító intézetben a helyettes vezető orvost megtámadta s megsebezte. Tette okául azt hozta fel, hogy ez által óhajt a nyilvánosság, az esküdt bíróság tárgyalása elé kerülni, a midőn alkalma lehet mind azon igazságtalanságot és jogtalanságot leleplezni, amely őt már évek óta éri. A szellemileg visszamaradt egyéneknél a latens képzetek egyáltalán nem fejlődnek ki, az idővel butulóknál pedig elpusztulnak, a mi aztán megkönnyíti a rendellenes mozgásbeli reactíót. Az abnormís cselekedetek elkövetésére hajlamosít az ép állapot határán álló, de gyakran már azt átlépő s részben a pathologíás téren mozgó degeneráltság. Az öröklés által való terheltség talajából fakadó rendellenes charakterek kerülnek kí innen, akiknél az ellentétes vonások sajátságos változatokban csoportosulnak s akik értelmi és érzelmi körük dysharmoníájánáí fogva nem képesek a társadalom légkörébe kellőképen hoszabb időre vagy egyáltalában beilleszkedni. Minduntalan tul csapnak a korlátokon s rendellenes